Szeretett volna egy olyan lakásban lakni, amelyben egykor olimpikonok hajtották álomra a fejüket? Ha igen, akkor ön nagy vesztese a budapesti pályázat visszavonásának, mert az olimpiai falu – értelemszerűen – nem fog megépülni. Így abból később lakások sem lehetnek. Ha viszont nem volt ilyen álma, akkor ne nagyon aggódjon, mert amit infrastruktúrában az olimpia elmaradása miatt vesztünk, attól nem fogja földhöz verni magát.

Mindez persze egyelőre csak játék a szavakkal, mint ahogy az egész olimpiai előkészítés is az volt, amely döbbenetes mértékben épült arra, hogy az olimpia azért nem kerülne sokba, mert a beruházások jelentős részét amúgy is megvalósítanánk, legfeljebb pár későbbre tervezett projektet kell előre hozni. Tehát ezeket nem kell beszámolni a közvetlen költségekbe.

Torlódás az M1-es autópályán

MTI / Krizsán Csaba

Most elérkezett az „amúgy is” ideje,

elvileg indulnia kell majd az olimpiához kapcsolt fejlesztéseknek (erről részletesen korábbi cikkünkben olvashat), és ha így van, akkor ezeket nem vesszük fel a "veszteséglistára".

Eszerint minden épül és szépül majd olimpia nélkül is: például bővíteni fogják az autópályákat, javul a főváros közlekedése, csak éppen nem lesz olimpiai falunk, médiafalunk és pár vidéki felújított kollégiumunk – ami nem tűnik nagy tragédiának.

Ha viszont az előkészítésnél csak az olcsóság látszata miatt tettek sok projektet az „egyébként is szükséges” kategóriába, akkor most sok minden lóg a levegőben, megkérdőjeleződik. Ha így van (és ez a valószínűbb forgatókönyv), akkor ma ember nem tudja megmondani, hogy például az M1-es és M7-es autópálya háromsávosra bővítése mikor lesz meg. Ez ugyanis két projekt azok közül, amelyeket előrehoztunk volna az olimpia kedvéért, de hogy honnan hoztuk volna előre, és az új helyzetben valójában mikor kerülnek sorra, arról még évek múlva is elég lesz dönteni a kormánynak.

Az olimpia miatt előrehozott projektek, amelyek kitolódhatnak (a PWC hatástanulmánya szerint):

Egyelőre csak az tűnik biztosnak, hogy a tervezett fejlesztések harmadára nem lesz szükség, de ez nagyrészt az olimpiai és médiafalut, a médiaközpontot, és az ezek működéséhez, eléréséhez szükséges közmű- és közlekedési infrastruktúra fejlesztését takarja. Öt helyszínen kellett volna médiafalvakat építeni, összesen 26 ezer férőhellyel, a sportolók elhelyezésére szolgáló falu pedig 17 ezres lett volna, a különböző olimpiai falvak így összesen 642 milliárd forintot emésztettek volna fel. Mármint a tervek szerint, mert azt persze nem tudjuk, hogy a valóságban mennyit költöttünk volna rá.

A falvakban lévő ingatlanokból az olimpia után lakások, irodák és kollégiumok lettek volna, ezeket a hatástanulmány becslése szerint közel 300 milliárd forintért eladták volna – ebben az esetben sem tudjuk persze, hogy a becslés mennyire volt reális.

A valóságban vélhetően ennél sokkal több beruházásra nincs már égető szükség, ezeket lehet majd tolni. A stadionok és sportlétesítmények nagy része a Kemény Ferenc-terv szerint elvileg megépül, az olimpiára tervezett átmeneti lelátók és létesítmények természetesen nem, de ezek nem is számítanak érdemi veszteségnek a város életében.

A tervek úgy szóltak, hogy a kormány a lehető legnagyobb mértékben próbált volna uniós pénzeket felhasználni az olimpiához, az operatív programokat úgy kellett volna csűrni-csavarni, hogy azokba minél több olyan projekt beleférjen, amely közvetve felhasználható az olimpia megrendezésére. Ez most szintén ugrik, azt pedig szintén lehetetlen megjósolni, hogy a fejlesztési prioritások emiatt hogyan változnak. Nem lehet tehát azt mondani, hogy a rendelkezésünkre álló uniós pénzek egy része felszabadul, és akár másra is költhető lesz, mert a brüsszeli támogatások amúgy sem szolgálhatták volna közvetlenül az olimpia ügyét. Csak azt lehet jelenleg óvatosan kijelenteni, hogy az uniós pénzek egy részének felhasználását olimpia nélkül újra lehet szabni. Várhatóan ez fog történni, annak ellenére is, hogy ha a kormány tartja magát az ígéreteihez, akkor ez nem indokolt, hiszen eddig azt mondta, hogy a beruházásoknak amúgy is meg kellene valósulniuk.

A számok mindenesetre azt mutatják, hogy elég nagy a mozgástér, a tervek szerint 904 milliárd forint EU-s forrás látszott biztosítottnak és további 951 milliárd tűnt átcsoportosíthatónak az olimpiához kapcsolódó projektekhez, ráadásul még 367 milliárd forintot tervezett a kormány előrehozni a 2021-től kezdődő következő finanszírozási ciklusból.

A hatástanulmány szerint az olimpiaspecifikus projektek 2015-2025 között felmerülő állami finanszírozási igénye 2018-tól folyamatosan jelentkezett volna. Az éves állami többletfinanszírozási igény 2022-ben lett volna a legnagyobb, ekkor 250 milliárd forintot kellett volna kifizetni, egyébként évi 100-210 milliárd forint között szóródott a költség a tervek szerint. Hogy valójában ez mennyi lett volna, azt sem tudjuk meg soha, és ezúttal sem lehet állítani, hogy ez a pénz felszabadul, hiszen nem tudjuk, hogy mi lett volna a forrása, azaz honnan biztosította volna az adott évi költségvetés a szükséges pénzeket.