Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egymásnak esett a kormányzati pályázat miatt a Vodafone és a Magyar Telekom, a magyar kamionosokat meg elkezdték kiszorítani a nyugati utakról. A Heineken már valószínűleg bánhatja, hogy magára húzta a romániai névpert. Újabb egyházi munkaszüneti nap jöhet már ezen a tavaszon, s ha lesz olimpiai népszavazás, a kormányzati álmoknak nagyon úgy fest, reszelnek.
A jogerős bírósági ítélet után a maga módján meghátrált az Igazi Csíki Sör gyártója és új címkével állt elő: Tiltott Igazi Sör névvel mennek tovább. A szappanoperába illő csatározásban a Heineken magyarországi vezetője is megszólalt, miután bojkottot hirdettek a márka ellen és „Igazi Sopronival” példálózott. Az ügyet Lázár János sem hagyhatta szó nélkül, aki a Kormányinfón azt mondta, a holland nagykövet és a Heineken-vezér is az asztalát verte, amiért bojkottra szólította fel a hódmezővásárhelyieket, de ő azt javasolta nekik, hogy ne csak a markukat tartsák.
Óriásit bukna a népszavazáson az olimpia. Egyre több budapesti utasítja el az olimpiarendezés ötletét, csak a Fidesz-szavazók és a maximum nyolc általánost végzettek körében támogatják az olimpiarendezést többen, mint ahányan ellenzik az ötletet. Az őszhöz képest jelentősen nőtt azoknak a száma, akik ellenzik a budapesti olimpiai pályázatot.
Ha csak Budapestet nézzük, ott óriási az elutasítás: a fővárosiak 52 százaléka elmenne egy népszavazásra, és nemmel voksolna, és csak 20 százalékos az olimpiapártiak aránya. Országos szinten is fordult a kocka: míg szeptemberben vidéken minden településtípus lakói örültek volna a budapesti olimpiának (miközben a fővárosiak nem), most már a községektől a megyeszékhelyekig mindenhol elutasítják a rendezést.
Már tavaly októberben előálltak a nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításának ötletével, de akkor elsikkadt az ügy. Most Balog Zoltán emberminiszter dobta be az ötletet, mert szerinte a gazdaság teljesítménye most lehetőséget ad erre, olyannyira, hogy már idén eggyel több szabadnap lehet. Az ötletért a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Dávid Ferenc nem lelkesedik, szerinte ugyanis mindez 20-25 milliárdos kiesést jelente a gazdaságban, és a tervezet sincs megfelelően előkészítve.
Perre per, durvul a Vodafone és a Telekom háborúja, a Vodafone a Telekomot pereli be, a Telekom meg a Vodafone-t. Egyelőre nem tudni, hogy melyik cég lehet a kormányzati szervezetek mobilszolgáltatója.
Nem lehet a Magyar Telekom a kormányzati szervezetek mobilszolgáltatója, a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Vodafone beadványa nyomán felfüggesztette a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) döntésének végrehajtását – jelentette be Király István, a Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese. A Telekom viszont azt közölte, hogy a szerződése érvényes, a Vodafone közleménye pedig rosszhiszemű és valótlan állításokkal van teli.
A hét képe:
Dúl a háború, folyik a keleti – köztük magyar – kamionoscégek kiszorítása Nyugatról. A nyugati országoknak elegük van az országúti parkolóikat és az ipartelepeik környékét hétvégén ellepő keleti kamionsofőrökből (és kamionjaikból), akik ott töltik kötelező pihenőjüket, a kabinban. A kamionsofőrök nagyon szigorú, egységes uniós szabályok szerint vezetnek, bizonyos időközönként legalább 24 vagy 45 órára meg kell állniuk, ez az oka annak, hogy keleti kamionosok ezrei töltenek hosszabb időket a benzinkutak vagy az ipartelepek parkolóiban.
A szabályozás szerint ugyanis a 45 órás pihenőt nem lehet a kamionban tölteni, erre az időre a sofőrnek haza kellene jutnia, vagy szállodába kellene mennie. A nyugati cégek viszonylag könnyen haza tudják juttatnia a nyugati sofőrjeiket, a keletiek jelentős része azonban nem tartja be ezt a szabályt. Ez pénzügyileg nagyon komoly megterhelést jelent(het) a piacon amúgy is csak mozsákhoz jutó keleti cégek számára.
Az öt éve csődbe ment kőbánya-kispesti bevásárlóközpont története váratlan fordulatot vett, amikor a több sikertelen árverés után a legutóbbit – ahol az egykor 40 milliárdra taksált üzletközpontot már csak 27 milliárdért kínálták – leállították. A háttérben Leisztinger Tamás neve merült föl, aki a hoteleit vivő Mészáros és Tiborcz párostól kapott pénzből most visszatérhetett a csőd óta az állami Fejlesztési Bank tulajdonában lévő bevásárlóközponthoz. Annak idején a Köki befektetői nem voltak ugyan ismertek, egy svájci cég, az Erian Holding AG mögé bújtak, ám alapvetően már akkor mindenki készpénznek vette, hogy két milliárdos, Leisztinger Tamás és Albrecht Ottó áll a projekt mögött.
Majdnem 3 milliárd közpénzt kap Szentendre, hogy a Vizes Nyolcas Uszoda és Szabadidőközpont miatti adósságait rendezze. Az ötszintes, 8500 méteres uszoda éves vesztesége 100 millió forint. Annak idején, az Index szerint csak a "Fidesz Hagyó Miklósaként" emlegetett Simon Péter cége építette, aki csak telket kért a várostól, cserébe uszodát ígért és 30 százalékot a cégben. Később a város és Simon Péter megcserélték a tulajdoni arányokat: a városé lett 70 százalék, a vállalkozóé 30, de aztán jelképes egy forintért ezt is az önkormányzatra hagyta.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
