Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Hogy mesterien felépített marketingkampány vagy a túlélésért folyó küzdelem az, amit az Igazi Csíki Sörtől látunk a Heinekennel vívott védjegyvitában, mindenki döntse el maga. Az viszont kétségtelen, hogy a székely sörfőzde a furfangos névváltás után ismét meglepő fordulattal szolgál, ami magyarázatot ad arra is, miért van holland tulajdon a cégben.
A legutóbbi bírósági döntés a csíki sör védjegyvitájában nem csak Romániában, de Magyarországon is kieresztette a szellemet a palackból. A kacifántos jogi ügy, amiről itt és itt részletesen beszámoltunk egy egyébként is lobbanékony környezetben robbant ki: a székely sörfőzde és a Heineken Romania jogi csatája sokak szemében a magyar kisebbség román többség elleni küzdelmévé egyszerűsödött, amit jól mutat a történet Magyarországra begyűrűzése, és az ügyet felkaroló politikai megnyilvánulások és a Heineken bojkottra felhívás is.
Akkor most bezárják a gyárat, vagy sem?
Az ügy igazi pikantériája, hogy a néhány hete született döntés, amely jogerősen kimondja, hogy az Igazi Csíki Sört gyártó Lixid Project Kft. nem használhatja a csíki sör szóvédjegyet – mert az a Heineken Romania szellemi tulajdona – nem csak az Igazi Csíki gyártói és a sört kedvelők szerint megdöbbentő ítélet. Tavaly év végén ugyanis az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) szintén jogerős döntést hozott az ügyben, ez azonban éppen hogy elutasította a Heineken Romania keresetét, miszerint a két brand vagyis a Ciuc Premium (magyarul Csíki Prémium) és az Igazi Csíki Sör összetéveszthetőek lennének.
Ezt a döntést azonban a Lixid Project többségi tulajdonosa, Lénárd András legnagyobb meglepetésére a romániai táblabíróság – bár a hivatalos indoklás még nem jelent meg – nem vette figyelembe. Pedig, mint korábban írtuk, Lénárdék az elsőfokú per elvesztése után éppen azzal nyugtatták magukat, hogy másodfokon már az EUIPO döntésével a zsebükben nyert ügyük lesz. Ráadásul mire Romániában megszületett a másodfokú ítélet, addigra már megvolt a másodfokú, tehát jogerős EUIPO ítélet is. Hiába.
A döntés szerint harminc napon belül meg kell mindent semmisíteni, amin szerepel a „csíki sör” felirat – tehát magát a terméket és a promóciós cuccokat – de a gyárra ez nem vonatkozik. Azonban Lénárdék értelmezése szerint az ítélet megtiltja a termék raktározását is. Így a döntés hiába nem vonatkozik Magyarország területére, mégis ellehetetleníti az exportot, amit raktározás nélkül nehéz lenne kivitelezni. Éppen ezért, azóta többen javasolták is a gyár elköltöztetését Magyarországra, csakhogy a csíki sör minőségének egyik legfontosabb záloga a helyi forrásvíz, amire többek között az Igazi Csíki építette márkáját. Így maradt a – nem minden gúnyt mellőző – névváltoztatás Tiltott Igazi Sörre.
Tiltott Igazi Sör néven gyártják tovább az Igazi Csíki Sört
A jogerős bírósági ítélet után meghátrált az Igazi Csíki Sör gyártója ,és lemondott a vitatott "csíki sör" szóösszetételről. Tiltott Igazi Sör névvel mennek tovább.
Ki a kisüzemi, és ki a holland?
Sokak nem tartották túl elegánsnak, hogy Lénárdék a nemzeti öntudatra alapozva kerítettek nagy feneket ügyüknek. Lénárd azonban azt ajánlja bírálóinak, hogy próbáljanak meg Romániában egy magyar névvel forgalmazott terméket sikerre vinni, meglátják, mivel jár ez. Sokan a sörfőzde székely mivoltát is megkérdőjelezik, hiszen korábban az Átlátszó kiderítette, hogy csak félig a székely vállalkozó a tulajdonos, 50 százalékban egy Hollandiában bejegyzett cég áll a Lixid Project mögött.
Utóbbiról korábban az Igazi Csíkinél sejtelmesen azt mondták, hogy pusztán előrelátásból intézték úgy, hogy egy holland cég is tulajdonos legyen, mert tudták, hogy végül az ügy az Európai Bíróságon fog kikötni, ott pedig nem hátrány a multinacionális háttér. Most azonban az is kiderült, hogy nem véletlenül egy Hollandiában alapított cég a résztulajdonos. „Az Egyesült Államok után Hollandiának van a legtöbb országgal – köztük Romániával – olyan kétoldalú befektetésvédelmi egyezménye, melynek értelmében, ha a befektetőt valamilyen hátrányos megkülönböztetés éri az adott országban – például egy elmarasztaló bírósági ítélet Romániában – akkor jogorvoslat gyanánt beperelheti az államot a döntésért, méghozzá egy választott, független bíróságon” – mondja Lénárd.
Vagyis a holland cégháttérrel lehetőségük nyílik arra, hogy nem csak az Európai Bírósághoz forduljanak jogorvoslatért, de Romániában sem kerül pont a történet végére: jelenleg vizsgálják annak lehetőségét, hogy bepereljék a marosvásárhelyi bíróság döntése miatt a román államot. A holland cég mögött egyébként egy magyar üzletember áll, akinek nevét nem kívánták felfedni.
| Meddig kézműves, és honnantól nagyüzemi a sör? |
Megkérdőjelezhető, hogy kézművesnek mondható-e egy sör, amelyből napi 80 ezer üveg jön le a futószalagról. Ennyi ugyanis az Igazi Csíki Sör kapacitása, azonban a jövedéki adószabályok szerint Romániában ez még a kisüzemi kategóriába tartozik. Itt ugyanis az uniós irányadó szabályoknak megfelelően évi 200 ezer hektoliteres kapacitásig kapnak adókedvezményt a sörfőzők, e fölött számít ipari mennyiségnek, ami után már magasabb az adó is. Az uniós irányelvtől azonban eltérhetnek az országok, így Magyarországon is más a helyzet. 2016-ban még 800 ezer literig számított kisüzeminek egy sörfőzde, azonban idén január elsejétől ezt felvitték kétmillió literre, ami még így is tizede az uniós értéknek. A magyar adótörvények szerint tehát nem, de európai szemmel nézve kisüzeminek számít az Igazi Csíki. Azonban több vélekedés szerint is alapvetően nem is a mennyiségtől függ, hogy egy sör kézműves-e, hanem annak minőségétől, a készítés során használt eljárástól. Éppen ezért a kézműves kifejezés kicsit félrevezető is, amitől több sörfőző is egyre inkább elhatárolódik: a sör nem attól kézműves, ha egy garázsban, rossz higiéniai körülmények között készül. Ahol nem megfelelő technológiát használnak, és nem tudják – mert technikailag nem férnek hozzá – tisztítani az eszközöket, ott elengedhetetlen a sör pasztörizálása is, ami során az ital sokat veszít ízéből. |
A sörfőzde így valószínűsíthetően két fronton is ellentámadásba lendül. Arra is felhívják a figyelmet, hogy mivel az EUIPO másodfokon is megerősítette, hogy unikális márkáról van szó, így ha 60 napon belül a Heineken eljárási hibára hivatkozva nem támadja meg az európai szabadalmi hivatal döntését, akkor a 2013-ban begyújtott igénylés alapján lajstromozzák a nemzetközi védjegyet, amit eddig a pereskedés nem tett lehetővé. Akkor pedig a benyújtás időpontjáig visszamenőlegesen egyben nemzeti védelmet is élveznek majd, tehát minden korábbi döntés megtámadhatóvá válik.
"Igazi Sopronival" példálózik a Heineken Hungária a Csíki Sör ügyben
A cég vezérigazgatója szerint a Heineken bojkottálása egy a magyarországi piacot nem érintő jogvita miatt veszélybe sodorja a cég 500 alkalmazottjának és partnereinek megélhetését, és úgy látja, a csíki sör körüli vitát a fejekben kialakult téves információk is szítják. José Matthijsse-ét kérdeztük.
Rés a pajzson
A székely sörfőzde tervének azonban vannak gyenge pontjai. Bár tudomásuk szerint az eljárásban minden az előírásoknak megfelelően zajlott, valószínűtlen, hogy a Heineken 60 napon belül ne támadná meg azt, így elképzelhető, hogy még évekig elhúzódik, mire a nemzetközi védjegyet lajstromozzák. Eközben pedig – bár a magyarországi Heineken vezér ezt nem tartja valószínűnek – a Heineken Romániában kártérítési pert is indíthat, amiért piacveszteséget szenvedett el. Márpedig ha megteszik, és megnyerik a pert, a bírság könnyen ellehetetlenítheti Lénárdékat. A kérdés tehát az, hogy ki mit lép és a – feltételezhetően elinduló – négy bírósági eljárás közül melyikben születik előbb eredmény. Hiszen hiába jut nemzetközi védjegyhez az Igazi Csíki Sör, ha addigra akkora kártérítést kap a nyakába, hogy lakat kerül a gyárára. De persze egy gyors védjegylajstromozás után a Heineken vagy akár a román állam is kényszerülhet jelentős kártérítés megfizetésére. Bármi lesz is, addig még nagyon sok sör lefolyik a torkokon.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
