Sokkal több kölcsönt vettek fel a háztartások tavaly, mint 2015-ben, ennek ellenére csökkent a hitelállományuk, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly év végén 5696,2 milliárd forint volt, 190 milliárd forinttal kevesebb, mint egy évvel korábban – írja a Világgazdaság szerdai számában.

Mint írják, a lakosság az év egészét nézve már csak minimális mértékben volt nettó törlesztő, a visszafizetett hitelek mennyisége csupán 5 milliárd forinttal haladta meg az újakét.

A lakáshitelek tavaly mindenesetre egész évben elég jól fogytak, a piac azonban nem pörgött fel annyira, ahogy azt néhány bank eredetileg várta. A hitelintézetek 2016 tavaszán még 500 milliárd forintos új kihelyezéssel kalkuláltak, ebből végül 462,3 milliárdot folyósítottak. A növekedés az előző évhez képest így is 30 százalékos volt, és az átlagos havi folyósítás 35-40 milliárd forint között stabilizálódott.

A jelzáloghitelezésben az 500 milliárdos álomhatár egyébként a szabad felhasználású jelzáloghiteleket is beszámítva éppen meglett: ezekből 38,5 milliárd forintnyit helyeztek ki tavaly. A szabad felhasználású ingatlanfedezetű kölcsönöktől a jelek szerint tart a lakosság, a többség inkább fedezet nélküli személyi hitelt választ. A személyi kölcsönök piaca óriási lendületet vett 2016-ban, az új kihelyezések volumene csaknem 210 milliárd forint volt, 60 százalékkal több, mint 2015-ben.

A személyi hitelek piacán augusztus és november volt a legerősebb hónap 19,2 milliárd forintos folyósítással, az egyik valószínűleg az iskolakezdés, a másik pedig a fekete péntekhez kapcsolódó akciók miatt. Decemberben csupán 17,7 milliárd forintnyi személyi hitelt helyeztek ki a hitelintézetek. Decemberben 1,1 milliárdnyi áruhitelezést mértek, ez volt a leggyengébb hónap.

A drága folyószámla- és kártyahitelek sem csábították a lakosságot túlzott költekezésre. A folyószámlahitelek volumene az év végén nem érte el a 313 milliárd forintot, ami kilencéves mélypont, a kamatozó kártyahiteleké 118 milliárd forintra süllyedt.