Nem várt vesztesei lehetnek annak, hogy a NAV töltheti ki milliók adóbevallását. Civil szervezetek, iskolai és kórházi alapítványok bukhatnak milliókat, ha sokan felejtik el felajánlani az szja egy százalékát.

Márpedig az új rendszerben erről sokkal könnyebb lesz elfeledkezni. A NAV idén először elvileg 3,8 millió embernek ajánlja fel, hogy kitölti helyettük az adóbevallást. Ez a szám végül valószínűleg jóval kisebb lesz – ha bárki bármi problémát talál azzal, amit a NAV összeállít, már belejavíthat az adóbevallásába –, de valószínűleg így is sokan fogják a legegyszerűbb megoldást választani. Márpedig ez annál is egyszerűbb lesz, mint amilyennek elsőre tűnik: ha az adóhivatal megküldött javaslatára az adózó semmit nem reagál, akkor a NAV úgy veszi, hogy minden rendben, érvényes az adóbevallás. Így milliók úszhatják meg az adóbevallásuk kitöltésére szánt időt – csakhogy ezzel ők azt a lépést is átugorják, hogy az adójuk 1+1 százalékát felajánlják egy szervezetnek és egy egyháznak vagy kiemelt költségvetési előirányzatnak (idén a Nemzeti Tehetség Program). A pénzüket ehelyett megkapja az állam: amikor az egy százalékokat az adóhivatal kiutalja a támogatottaknak (erre a bevallások leadása és szeptember vége között van ideje a NAV-nak), akkor azt az összeget, amelyről külön nem rendelkezett az adózó, egyszerűen visszatartják.

Fazekas István

A kormány szerint persze nem várható, hogy nagy baj lesz a rendszer átalakításából. Tállai András azt mondta:

továbbra sincs akadálya annak, hogy az adózók rendelkezzenek az adó 1+1 százalékáról a bevallástól függetlenül.

Az államtitkárnak tényszerűen igaza is van. Más kérdés, hogy ha a NAV elintézi, hogy ne kelljen bíbelődni a bevallással, akkor hányan vállalják, hogy egy külön nyilatkozatot kitöltenek a kedvenc civil szervezetük, alapítványuk vagy az egyházuk kedvéért.

Az adózók felét már most sem érdekli az 1 százalékuk sorsa

Pedig már a mostani szabályok mellett is túlzás lenne azt gondolni, hogy szinte mindenki felajánlja az egy százalékát. A több mint négymillió adózó közül tavaly csak 2,1 millióan tettek felajánlást (ez így is mintegy százezerrel több, mint egy évvel korábban), átlagosan 4423 forint értékben. Ez persze nem nagy összeg, de a sok kicsi valóban sokra megy. Egy-egy szervezet átlagosan 84 embertől kapott egy százalékokat, vagyis az átlagos bevétel ebből 335 ezer forintot tett ki. A nagyjából 25 ezer támogatottnak kicsit több mint a fele, 13 130 szervezet kapott százezer forintnál nagyobb összeget, egymillió forintnál több pedig 945-nél gyűlt össze. Azok, akik nem ajánlják fel az 1 százalékukat külön, évek óta 6-8 milliárd forinttal segítik akaratlanul is az államot.

MTI / Mohai Balázs

A lista élén évek óta óriási az egészségügyi alapítványok túlsúlya. Tavaly a legtöbbet a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány kapta, nekik több mint 40 ezer adózó összesen 175 millió forintot ajánlott fel. Az első tizenkettőből tíz egészségüggyel foglalkozott 2016-ban, és csak két állatotthon fért be közéjük. De náluk is nagyobb bajban lehet a lista középmezőnye, azok a szervezetek, amelyek nincsenek a médiafigyelem középpontjában, nincs pénzük látványos kampányokra, ám a működésükhöz elengedhetetlen az egy százalékokból beérkező összeg.

Különösen azoknak jelent sokat ez, akik az államtól vagy az önkormányzattól nem számíthatnak nagyobb támogatásra. A magyar civil szervezeteket összefogó Sziamaci.hu úgy számol: a legtöbb civil szervezet bevételeinek nagyjából 35 százalékát teszik ki a magántámogatások, míg az államtól az összes pénzük mintegy 30 százaléka érkezik. A KSH adatai szerint a nagyjából 25 ezer, felajánlást kapó civil szervezet közül 2014-ben még 1614 olyan volt, amely az évi összes bevételét 1 százalékos felajánlásokból szerezte, nagyjából 5600-nál viszont az éves bevétel két százalékát sem érte el az az összeg, ami innen származik. Ráadásul mivel az szja kulcsa csökken, az 1 százalékokból is kevesebb folyik be.

Nem a leghíresebbek lesznek bajban

Első ránézésre gondolhatnánk azt, hogy a civil szervezetek (pontosabban Németh Szilárd megfogalmazásában „a Soros-birodalom álciviljei”) ellen meghirdetett harcnak is lehet köze az egy százalékok rendszeréhez, de valójában ezek a szervezetek összbevételükhöz képest nem vészesen sokat buknának, ha kevesebben ajánlanának fel nekik pénzt az adójukból. Náluk a legfontosabb forrásokat a külföldi pályázatok, valamint néhány gazdag magyar adakozása jelenti. Azok közül, akiket a Fidesz alelnöke név szerint említett, a Transparency International Magyarország tavaly csupán 1,49 millió forintot kapott az 1 százalékokból, a Magyar Helsinki Bizottságnak 2,05 millió gyűlt össze, a TASZ pedig 6,7 milliót szerzett meg, őket 931-en támogatták. Összehasonlításképp: egy évvel korábban a TASZ-t magyarok a magánvagyonukból összesen 13,9 millió forinttal segítették, magyar céges adományként néhány százezerrel többet kaptak, mint az 1 százalékokból, a 249 milliós bevételük elsöprő többsége viszont külföldi pályázatokból jött össze.

Nagy kérdés persze, valójában hányan fogják azt választani, hogy csak ellenőrzik az adóbevallásukat, amit a NAV tölt ki. Azt már tavaly is lehetett kérni, hogy az adóhivatal számoljon helyettünk, de ezt végül a vártnál sokkal kevesebben, alig 440 ezren kérték. Idén már annyival könnyebb lesz a helyzet, hogy akinek van ügyfélkapuja, annak kérés nélkül is elkészítik az adóbevallást, de a többieknek is csak egy telefonhívásukba vagy levelükbe fog kerülni a NAV-ra hárítani a munkát.

Tíz dolog, amit tudnia kell, ha a NAV készíti az adóbevallását

Már úton vannak a tájékoztatók az szja-bevallásokról, amelyek tervezetét idén először a NAV készíti el elvileg 3,8 millió, valójában ennél jóval kevesebb adózónak. De kik ők? És akkor most hátradőlhetnek? Összegyűjtöttük a fontos tudnivalókat..