Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Magyar szinten még lehet kisebb csodát tenni állami támogatásokból, például a tao-pénzekből, de az NB I-ben sem minden a pénzen múlik. Összegyűjtöttük, mennyire fordítható le bajnoki pontokra a támogatás.
Soha annyi pénz nem érkezett még a magyar fociba, mint most, de az eredményeken nem látszik a támogatás. Nem csak akkor válik láthatatlanná a leggazdagabb klubok gigantikus anyagi előnye, amikor kilépnek a nemzetközi porondra, hanem már az NB I-ben sem tarolnak. A hétvégén ért véget minden idők egyik legszorosabb magyar bajnokságának őszi szezonja, és ha ránézünk a tabellára, nem lehet egyértelműen kitalálni, melyik klubok kapják a legtöbb pénzt.
Két klub ért el 2015-ben kétmilliárd forint fölötti bevételt, a Videoton és a Ferencváros, mindkettő ott van a bajnokság élmezőnyében. Két dobogós, a Honvéd és a Vasas viszont csak a bevételi lista alsóbb részein tanyázik, a tavalyi árbevételi listán harmadik Debrecen és az ötödik MTK pedig óriási meglepetésre a kiesés ellen küzd.
A magyar csapatoknak három fő bevételi forrásuk van – a jegyárbevétel nincs ezek között. A fő kérdés persze az: meglátszik-e a pénz mennyisége az eredményeken. A bajnokság élmezőnye és a kiesés elleni harc sem gyakran volt annyira szoros, mint most, egy-egy peches meccsen vagy rossz bírói döntésen is több helyezés múlik, de a fő irányok így is jól láthatóak.
| Épp csak senkit nem érdekel |
Hiába költ az állam tízmilliárdokat stadionépítésekre, a családbarát stadionokból csupán két apróság hiányzik: a nemzetközi szinten is értékelhető eredmények, valamint a nézők. Az idei bajnokságban eddig egyetlen meccs volt, ahol tízezernél többen voltak kint – a Ferencváros–Újpest 11 760 nézője félházat jelentett az új Fradi-pályán. Az új stadionok közül a ferencvárosiba 23, a debrecenibe 20 ezren férnek be, ehhez képest az ősz meccsenkénti átlagnézőszáma 2579 fő volt, ráadásul ez csak a hivatalos, a klubok által megadott szám, amit gyakran szoktak felülbecsülni. |
A kincsesbánya, a tao
A cégek társasági adójából az állam által sportcélra átengedett úgynevezett tao-pénzek évente körülbelül 10 milliárd forintot jelentenek, ez nagyjából a duplája mindannak, amit a többi csapatsport összesen kap. Az összeg – amely csak a kormány szerint nem közpénz, a bíróság szerint igen – legnagyobb része Felcsútra jut, de sok más klub is százmilliókkal gazdagodik. Az Orbán Viktor miniszterelnök alapította felcsúti akadémia alapítványa 2011 óta 11 milliárd forint tao-pénzhez jutott, ehhez képest tavasszal kiesett az NB I-ből, az utánpótlás-neveléséről pedig sokat elmond, hogy sok meccsükön több az MTK-nevelésű játékos a pályán, mint ahányan Felcsúton tanultak focizni.
A most NB I-esek közül a Diósgyőr kapta az elmúlt öt évben a legtöbb tao-pénzt, 1,9 milliárd forintot, ők most a kiesés ellen küzdenek, de a tao-listán harmadik Újpest is csak a középmezőnyben áll. A bajnokság leggazdagabb csapatai közül az FTC az ötödik a tao-támogatások listáján, öt év alatt 1,7 milliárddal (a top 5-ben még a másodosztályú Szolnok van ott), a Videoton azonban alig több, mint 350 milliót kapott innen, ezzel az NB I-es lista utolsó helyén állnak. A bajnokság élcsapatai között óriási meglepetésre ott van a Honvéd és a Vasas is – a kispestiek 1,2, a Vasas alig 1 milliárd forint tao-pénzt kapott öt év alatt.
Irányított-e a szponzoráció?
Normális esetben a szponzori pénz lenne a legnagyobb tétel azok közül, amely magánzsebekből érkezik, nálunk azonban érdekesen keveredik itt az állami és a magántámogatás. Azt a lelátókon keringő pletykát nem lehet ugyan bizonyítani, hogy az állam kérésére érkeznének pénzek a fociba, de így is tanulságos, hol igazán látványos a szponzorlista.
Az ország legnagyobb cégei közül Csányi Sándor MLSZ-elnök OTP-je az NB I névadó szponzora, a Mol pedig a bajnoki listavezető Videoton gyémánt fokozatú támogatója. A Videoton kiemelt szponzorai közt ott van a Strabag, valamint a Market Építő Zrt. és az ESMA Reklám Zrt. – utóbbi kettő Garancsi Istváné, aki a klub tulajdonosa. A magyar szinten kiemelkedően gazdag Ferencváros szponzorai közt ott van a Főgáz és a Fővárosi Csatornázási Művek, de az Üllői úton megjelennek szponzorként magáncégek is, mint a Magyar Telekom vagy a Volkswagen, és persze a stadion névadója, a Groupama.
Jó képet ad a mostani magyar cégvilágról az is, ha ránézünk a felcsúti szponzorlistára. A Puskás Akadémia támogatói között ott vannak a felcsúti milliárdos-polgármester érdekeltségei, a Mészáros és Mészáros Kft., valamint a Búzakalász 66 Kft. mellett a Mol, az OTP, a Duna Aszfalt, a Spar, a Penny Market, a Duna Takarék, az FHB, a Coca Cola, a CBA, a Magyar Suzuki és még tucatnyi más cég. Ez arra volt elég, hogy a felcsúti csapat tavasszal kiessen az első osztályból, most pedig az első helyen álljon az NB II-ben.
Hogy a szponzori pénz sem minden, az azon is látszik: a Honvéd és a Vasas úgy áll a dobogón, hogy a szponzorlistájuk össze sem hasonlítható a két leggazdagabb csapatéval. A középmezőnyben állóknak viszont tényleg nagy segítség lehet ez: jó példa erre a Haladás, amelynek a Swietelsky ad olyan anyagi biztonságot, hogy a bennmaradásukat semmi nem fenyegeti. Vagy ott van a Tállai András NAV-elnök vezette Mezőkövesdnél a helybéli Zsóry Gyógy- és Strandfürdő. A most bajnoki ötödik mezőkövesdieknél a NAV-elnök személye miatt sokat beszélnek állami támogatásokról, de az állami pénzek ott inkább a stadionépítésbe folynak.
Pénz a fiatalokért vagy bennmaradás
A legfurcsább fő bevételi forrás a szerencsejáték-bevétel, amelyet a magyar fiatalok szerepeltetése után osztanak ki. Bonyolult jogászi munka volt, mert az EU-s szabályok szerint nem lehetne különbséget tenni magyar és más uniós polgárok közt, de az MLSZ megoldotta, így meccsenként 5-5 millió forint jut azoknak a csapatoknak, ahol két 21 év alatti magyar játékos is a pályán van, és a csapat legalább fele magyar. Ahol csak egy fiatal játszik, ott 3 millió lehet a bevétel. Ez 33 meccs alatt 165 millió lehet, ami egy szegényebb klub éves bevételeinek harmadát is jelentheti.
A legtöbb tao- és szponzori pénzhez jutó csapatoknál ez a bevételi lehetőség nem igazán fontos, a szegényebbeknél viszont óriási jelentősége van. Azoknál, akik a kiesés ellen küzdenek, jól látszik az óriási dilemma: kell a meccsenkénti ötmillió forint, de közben bennmaradni sem ártana. Egyelőre a többség inkább az ötmilliót választotta, de persze ez a tavasszal még változhat, ha egyik-másik csapatnak igazán forró lesz a talaj a lába alatt.
Látszik-e az utánpótlásban?
A focira érkező támogatások egy jelentősebb részét – élükön a tao-pénzekkel – nem a felnőttcsapatra, hanem az utánpótlás-nevelésre adják, bár persze az, hogy utána a klubok különböző kreatív módokon átteszik-e ezt az első csapathoz, már más kérdés. A 14 évesektől a 19 évesekig az MTK az egyetlen, amely minden korosztályban a szűk élbolyban áll, a szombathelyi és a kispesti utánpótlás-nevelés is a legjobbak közt van majdnem mindenhol – ám egyik klub sem tartozik a tao legnagyobb nyertesei közé.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
