Az elvileg vészesetekre tartalékolt országvédelmi alapból kapott pénzt a székesfehérvári épülő Videoton-stadion. Rákérdeztünk, hogy mi indokolja, hogy ebből a forrásból fizessék a stadionfelújítást.
Ezerrel megy a kormánynál a habonying: év végi pénzosztás van, a nyugdíjasoknak Erzsébet-utalvány és nyugdíjemelés jut, az épülő székesfehérvári stadion pedig 3,3 milliárd forintot kapott az országvédelmi alapból a meglévő 12,8 milliárdhoz. Kérdés, hogy mégis, mi alapján.
Az alap rendeltetése egyébként a váratlan esetek finanszírozása, vésztartalék. Ha tartja a kormány a költségvetési hiánycélt, márpedig tartja, akkor elkölthetőek a tartalékok: a fejezeti tartalékoknak hívott rovatok, valamint az országvédelmi alap, 2016-ban ezekben összesen 230 milliárd forint volt.
A fenti tartalékokból egy sor jogcímen osztottak pénzt most év végén: a 2017-es vizes vb 7,2 milliárd forintot, a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ellenőrzése alatt álló Eximbank tőkéjét is felhizlalta kicsit a kormány 28,5 milliárd forinttal. A Világgazdaság összesítése alapján a maradékpénzből létrejön a Váci Fejlesztő Központ (630 millió), a belügyi tárca igazgatási kiadásaira is jut (1,6 milliárd), valamint az Országos Széchényi Könyvtár, illetve a Pesti Magyar Színház is kapott egy kis apanázst.
Sőt az 1956-os Emlékbizottság is kapott még 950 milliót forintot – Schmidt Mária és Balog Zoltán még megrendezhet valamit nagyon drágán az évből hátralévő három hétben.
Makovecz-emlékmilliárdok
De miért a stadionépítésre jut, miért nem mondjuk arra, hogy a kórházakba felvegyenek pár embert, akik észreveszik, ha valaki épp haldoklik egy mellékhelyiségben? Milyen lobbiérdekek és lobbierők döntik el, hogy ki kap a megmaradt pénzből, és ki nem?
Rákérdeztünk a Nemzetgazdasági Minisztériumnál (NGM) arra, hogy milyen alapon osztanak pénzt, és mivel indokolják például a székesfehérvári Sóstói stadion felújítását.
A válaszuk szerint a kormány a tartalékokból biztosítja az egyes területeken év közben felmerülő többletforrásokat. A tartalékokkal a költségvetés módosítása nélkül lesz némi játéktere a kormánynak. S hogy milyen alapon dönt a kormány? „Számos társadalom- és gazdaságpolitikai szempont mérlegelését követően” dönt saját hatáskörben. Egyébként „a kormány tagjai, a szakpolitika alkotói, illetve szélesebb értelemben bárki” javasolhat kedvezményezettet, azaz a kedves olvasó is bátran a kormányhoz fordulhat, ha van egy jó ötlete. Hogy mennyi esélye van, hogy a jó állam meghallja a szavát, más kérdés. A szaktárcák végül a NGM-mel közösen bírálják el az ötleteket.
Az NGM azt is megmondja, miért a fehérvári focicsapat létesítményeinek a megújulását támogatják: mert
a stadion melletti Sóstói Természetvédelmi Területet is megújítják.
Mármint megállítják a tó vízszintjének csökkenését, stég épül, erdei iskola, játszótér, utak stb. És „a területen és a mellette fekvő ingatlanokon történő fejlesztések” segítik a stadion megközelítését. Így lesz a stadionépítésből természetvédelmi beruházás – az ultrák majd a természet lágy ölén csillapodhatnak le egy-egy rangadó után, vagy meditálhatnak a látottakon.
De a kormány az NGM szerint másokra is gondol, a „humánerőforrás-fejlesztéshez és a kultúrához kapcsolódóan” is pluszforrásokat adott a kormány az utóbbi években.
Persze a kultúrafinanszírozás sem teljesen értéksemleges: a Kormányinfón elhangzott, hogy 2017-18-ban Makovecz Imre építési engedéllyel bíró és nem bíró terveit is megépíti a kormány – tavaly év végén egyébként szintén kapott egy rakat pénz egy Makovecz-projekt: arról döntött a kormány, hogy a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem campusa egy Makovecz-bástyával egészülhet ki, ahogy a hvg.hu megírta. És Makovecz-emlékház is alakult közpénzből. Fogas kérdés, hogy jövőre milyen Makovecz-projekt fog még tudni súlyos pénzeket kapni. Makovecz-szobor? Makovecz-emlékkisvasút? Makovecz TV?
Lesz még a két ünnep közt egy hejehuja
Van még egy nagy osztogatási időszak, a két ünnep közti év végi pár nap, ekkor ugyanis a közvélemény bejglifixációban van, és kevésbé kapja fel a fejét, ha valakiket meglep a kormány egy-egy zsírosabb karácsonyi falattal: tavaly ebben az időszakban 150 milliárd forintot osztott szét a nemzet Mikulása. De nemcsak a tartalékok válnak füstté, tavaly az is megesett, hogy a gyermekétkeztetési és gyermekjóléti támogatásokat kurtította meg a kormány a 3,6 milliárd forinttal, ezekből a vidéki sportpályák, utak, hidak, és járdák profitáltak.
A tavalyi osztogatásból az egészégügy alig kapott valamit, várólistacsökkentésre és onkológiai diagnosztikai többletfeladatokra jutott összesen 1,8 milliárd forint, ehhez képest Karcag a milánói világkiállítás magyar pavilonjának, a Sámándobnak a befogadására kapott csak 500 millió forintot.
Valószínűleg idén is lesznek további ötletek tehát a két ünnep között, amelyeket a kormány sok-sok „társadalom- és gazdaságpolitikai szempont mérlegelését követően” támogatásra érdemesnek tart majd.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.