Rontott az idei évi magyarországi növekedésről szóló előrejelzésén az Európai Bizottság. A brüsszeli testület évente kétszer közli prognózisát, amíg tavasszal még 2,5 százalékos GDP-bővülést várt, most már csak 2,1 százalékra számít. A 2017-es jóslat is kedvezőtlenebb a tavaszinál: májusban még 2,8 százalékos növekedést jósolt Magyarországon, most már csak 2,7-et.

Kedvezőbb helyzetet jósolnak viszont a bizottság szakértői a munkanélküliséggel kapcsolatban: 6,4 helyett a felülvizsgált jóslat már csak 5,1 százalékra teszi 2016-ban az állástalanok arányát. Jövőre kissé romolhat a költségvetés egyensúlya (2 százalék helyett 2,3 százalékos GDP-arányos deficitet vár Brüsszel), de még ez is bőven az unióban elfogadott 3 százalékos plafon alatt marad. Idén pedig jóval kedvezőbb lehet a helyzet: mindössze 1,5 százalékos hiányt várnak.

A tavaszinál valamivel kedvezőbb prognózist közöltek az államadósságra is – ez azt jelzi, hogy a bizottság még nem kívánja átvenni az Eurostat által javasolt módosításokat az adósság kiszámításánál. (Ez elsősorban az Eximbank kötelezettségállományának bevonását jelenti az államháztartás körébe.)

Ami Európát illeti, a bizottság szerint továbbra is szerény lesz a gazdaság bővülése: az euróövezetben idén 1,7, jövőre pedig 1,5 százalékos, míg az EU egészében 1,8, illetve 1,6 százalékot tehet ki a GDP növekedése. A növekedést a fogyasztást hajthatja, és az unióban is gyorsan javulhat a munkanélküliségi helyzet. Ez azért különösen kedvező, mert – mint Pierre Moscovici, a bizottság pénzügyekért felelős tagja a jelentés bemutatásakor elmondta – tovább fokozódtak a külső kockázatok, például a kínai gazdaságban, és nőtt a konfliktusok súlyosbodásának a veszélye is.