Majid Bouden ügyvéd már évtizedek óta líbiai pénzügyekkel foglalkozik és az ő becslése szerint 100 és 400 milliárd dollár közötti összegről van szó. Más szakértők is hasonló nagyságrendről beszélnek. Kadhafi és szűk belső köre ugyanis a líbiai „Jamahirya” mesés olajbevételeit a sajátjaként kezelte. A diktátor személyes felügyelete alatt állt az államkincstár. De Kadhafi nem ült rá a kincsesládára, hanem a modern globalizált pénzügyi rendszer összes lehetőségét kihasználva, külföldi bankokban tartotta és fedő vállalkozásokba fektette be a pénzt.

Majid Bouden szerint ebben a Libyan Investment Authority, tehát az állami befektetési alap volt a kulcsintézmény. Ennek működéséről Choukri Ghanem, Kadhafi egykori olajminisztere és vagyonügyi mindenese tudta a legtöbbet. De őt 2012-ben holtan találták a Dunában, Bécsben. A hivatalos vizsgálat balesetnek minősítette az esetet, de ebben a konklúzióban a líbiai ügyeket ismerők kételkednek. A másik fő illetékes, az alap korábbi hivatalos elnöke is el tudott menekülni a felkelők elől 2011-ben. Először Tunéziába majd Franciaországba, de innen sietve a Dél-afrikai Köztársaságba távozott és jelenleg is ott él. A Kadhafi vagyon után nyomozók szerint a dél-afrikai kapcsolat létfontosságú a klán túlélő tagjainak.

 Kadhafi bőkezűen támogatta az Afrikai Nemzeti Kongresszus apartheid elleni harcát a hetvenes, nyolcvanas években és ezt hatalomra kerülve sem felejtette el Mandela pártja. Tehát a százmilliárdokra rugó vagyon egy része dél-afrikai bankokban van. De a diktátor bízott az évszázados módszerekben is, és hatalmas mennyiségű aranyat ásatott el egy sivatagi rejtekhelyen. Ezt a líbiai hírszerzés egyik korábbi főnöke, Abdullah Sanusi állítja, persze a pontos helyszínről ő sem tud, vagy legalábbis úgy csinál, mintha nem tudna. De a vagyon oroszlánrésze, legalább háromnegyede, szét van szórva a világban.

 A Wikileaks nyilvánosságra hozott egy titkos amerikai jelentést, amely még 2006-ban készült. Ebben az állt, hogy a Kadhafi vagyont jövedelmező ágazatokba, például energetikai és telekommunikációs cégekbe, hotelekbe, médiavállalkozásokba, áruházláncokba és értékes ingatlanokba fektették. Persze ezek egyike sem Kadhafi családi cégeként üzemelt és üzemel ma is. A Panama Papersből derült ki, hogy Kadhafi egykori barátja, Ali Dabaiba terítette szét a befektetéseket fedőcégeken keresztül, a híres panamai pénz- és adóügyi „varázsló kabinet”, a Mossack Fonseca aktív közreműködésével.

Aztán európai bankokban is van néhány tízmillió dollár, de ezeket a számlákat zárolták, nehogy a pénz terrorszervezetekhez kerüljön. A líbiai belső hatalmi viszonyok jelenleg szinte áttekinthetetlenek, káosz, anarchia van. De közben a színfalak mögött a mesés örökségért is harc folyik. Ebben pedig nem csak líbiai szervezetek vesznek részt, hanem a nemzetközi pénzvilág azon szereplői is, akik korábban nagy üzleteket csináltak Kadhafival. Úgyhogy erről a harcról nagyon keveset fogunk megtudni, pedig valamilyen hatása ennek a küzdelemnek is lesz a líbiai hatalmi viszonyok alakulására.