Az öt-hatszázezer külföldön dolgozó magyarnak csak a kisebbik fele jelentkezett át a helyi egészségbiztosítási rendszerbe. A kormánypárti napilap most arról ír, hogy az át nem jelentkezőket mulasztási bírsággal sújthatják, akik pedig jogosulatlanul haza is járnak orvoshoz, még többet fizethetnek.
Annak, akik külföldön él és dolgozik, át kell jelentkeznie az ottani egészségbiztosítási rendszerbe. A valóságban ez nem így történik, a becslések szerint 500-600 ezer külföldön dolgozó magyar közül 2009 óta eddig 262 ezren jelentették be az adóhatóságnak, hogy külföldön fizetnek egészségbiztosítást és adták vissza magyar tajkártyájukat – írta szerdán a Magyar Idők.
A legkevesebben, alig tízezren 2010-ben jelezték, hogy kiköltöztek az országból, a legtöbben, 65 500-an 2014-ben jelentkeztek át külföldi rendszerbe.
A lap arra figyelmezteti az át nem jelentkezett magyarokat, hogy a külföldi munkavégzés kezdetétől számított 15 napon belül meg kell tenniük a bejelentést, különben mulasztási bírságot is kiszabhatnak a magyar hatóságok. Ennek kiszabása persze nehézkes, mert a külföldön dolgozás tényét sehol sem kell hivatalosan bejelenteni.
Aki viszont úgy vesz igénybe Magyarországon egészségügyi ellátást, hogy közben másutt él, dolgozik, és emiatt már nem is érvényes a biztosítása, azon bevasalhatják az ellátás költségét – mármint abban az esetben, ha nincs magyarországi lakcímkártyája sem. Sok magyar nyitva hagyja azt a kiskaput, hogy bejelentkezik valamelyik magyarországi ismerőséhez, és ezt kihasználva hazajár, ha orvosi ellátásra van szüksége.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.