Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Dél-Afrikában óriási botrány kíséri az ötödik éve a befejezéssel csúszó két szénerőműépítési projektet, de miközben pont ennyi idő alatt a zöldenergia-termelős tenderek komoly eredményeket hoztak, és ráfordultak a célegyenesre, Zuma elnök bejelentette: atomerőműveket akar. Putyinnal már le is mutyizhatta a Roszatom helyzetbe hozását. Ismerős forgatókönyv?
Dél-Afrikában sokan úgy gondolják, hogy az ország képes lehet a német Energiewende tempójánál is gyorsabb energiaátmenetre. A klasszikus leosztás szerint az energiamixbe főleg szén-, gáz-, és atomerőművek kellenek, a "new school" felfogás szerint azonban egy ország energetikai térképén a lehetőségek folyamatos kitolásával egyre több helyet kell biztosítani a zöldenergiának. Azért is, mert a szél, a nap, a biomassza, a víz helyi energiaforrások, ráadásul jobban megfelelnek annak az egyre általánosabb energiahálózati felfogásnak, hogy a nagy, tömbnyi egységben, óriási mennyiségben termelő, de az áramot messzire is szállítani kényszerülő erőművek helyett a helyben megtermelhető energiát kis, szétszórt, akár csak néhány fogyasztót kiszolgálni képes áramtermelőkkel kell felváltani.
Dél-Afrikában, ahol a kontinens egyetlen atomerőműve is üzemel, éppen mélyülő szakadék képződik e kérdésben. Mindez annak köszönhetően, hogy az országban az energiaszektor szinte páratlanul gyorsan változik. Miközben az ország két új szénerőművének befejezése 2011 óta csúszik, és egyre csak drágul a beruházás, az elmúlt négy évben Afrika csúcsán üzemi méretben készültek és indultak megújuló energiás programok – és mára több mint száz "gyümölcs" már meg is érett. A napenergia ára olyan drasztikusan leesett, hogy jelenleg olcsóbb, mint a szélenergiáé, de pusztán politikai megfontolásból mostanság bezavar a képbe 8-10 atomerőművi blokk építésének terve is.
Amikor 2007-ben elkezdték építeni a két új széntüzelésű erőművet (Kusile és Medupi – Mpumalanga, illetve Limpopo tartományban) az volt a kimondott cél, hogy a dél-afrikai energiaigények drasztikus emelkedése miatt azokkal a hálózatra kellene tudni kapcsolni 9600 MW-nyi plusz villamos energiát. Az erőműveknek, melyeket 4,5 illetve 5,3 milliárd dolláros költséggel megépíthetőnek tartottak, 2011-ben üzembe kellett volna állítani. A helyi média a kezdetektől hangos a beszerzések körüli korrupciógyanús ügyektől; az építkezés most is zajlik, és a beruházási költségek 10, illetve 11 milliárd dollárra híztak.
Az átadási ciklusok csúszása a jelenlegi állás szerint így módosulnak Medupi és Kusile széntüzelésű erőműveinek esetében:
Nem véletlen egybeesés, hogy éppen az elhúzódó szénerőművi beruházásokkal egyidőben úgy döntött az ország vezetése, hogy érdemes volna más irányba is nyitni – jelesül a zöldenergia-termelők felé. Mostanra e nyitás mérlege a következő: 13 milliárd dollárnyi beruházással csaknem nettó 2,5 GW megújuló energiaforrással termelt villamos energiát kötöttek be a hálózatba. Vagyis: a zömmel magánberuházásokból finanszírozott napenergia- és szélenergia-projektekről kiderült, hogy versenyképesebb energiatermelők, mint a szénerőművek.
A dél-afrikai zöldenergia-programok kilőttek, mint a rakéta. A 2011-ben indított független megújuló energiás beszerzési program (Renewable Energy Independent Power Producer Procurement Programme, REIPPPP) 4 év működés eredményeinek ismeretében kijelentette: az eredetileg kitűzött céljaihoz közelít. E szerint a dél-afrikai hálózatba a zöldenergiáknak összesen 3,75 GW betöltésére (Eredetlieg a fotovoltaikus és szélprojektek mellett a koncentrált napenergiás, biomasszás, hulladékból kinyerhető energiával működő rendszereket, de még a kis méretű vízi erőműveket is ide sorolták, de a a program – mely 4 év után elhagyta a kijelölt út kétharmadát – mindezt zömében napelemekkel és széturbinákkal teljesítette.
Anton Eberhard, a University of Cape Town Graduate School of Business infrastruktúra és a kapcsolódó politikai fejlődés szakértője szerint a REIPPPP sikerét nem csak az jelzi, hogy már az ötödik pályázati fordulónál járnak, és hogy csak idén áprilisban 47 projekt megvalósítása indult el, hanem az is, hogy a versenyképes árakhoz átláthatóbb és tisztább beszerzési eljárások társulnak, ami hozzájárul a nagyobb hatékonysághoz is.
A túlzott zöld lelkesedést hűtendő: a kormány nemrég bejelentette, hogy az egyetlen meglévő atomerőműve mellé építtetne még. Előkerült megint a bűvös 9,6 GW betáplálási igény, aminek csak az szigorúan vett építési költségét 50 milliárd dollárra becsülik (ebben nincs benne a működési ciklusok utáni leszerelési költség, a hulladéktárolás költségei, valamint az infrastrukturális fejlesztési követelmények költségei, de az esetleges hitelfelvétel járulékos felárai sem – ezeket összegzően 93 milliárd dollárról is megjelent már kalkuláció). Ráadásul az ügy részleteit titkosították, amit azonban több szervezet is megtámadott.
A Roszatom magyar lobbiportálja szerint Phumzile Tshelane, a pretoriai állami nukleáris ügynökség vezetője azt mondta a Reuters hírügynökségnek adott interjúban, hogy "minden olyan érdeklődő számára nyitottak lesznek a Dél-afrikai Köztársaság atomprogramjához kapcsolódó tenderek, amely hajlandó megosztani a technológiáját, és a megrendelő ország cégeit is bevonja a beruházásba".
Korábban a The Times azt írta, hogy Jacob Zuma dél-afrikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök titkos megállapodást kötött a Roszatom dél-afrikai helyzetbe hozásáról. A tét nagy: az ország 2030-ra a jelenlegi ötről huszonöt százalékra növelné a nukleáris részesedést az áramtermelési mixben, amihez összesen 9,6 GW új kapacitást kellene építeni. Ezt 8-10 reaktorból hoznák össze úgy, hogy az első reaktor átadását már 2023-ra tervezik.
Jávor az asztalra csapta Brüsszel paksi levelét
Ez lesz a megállapodás Paks II-ről - volna írható az Európa Parlamenti képviselő blogján megjelent levél fotója mellé. Hogy mi van benne? Az a legkevesebb, hogy illúzióvá teszi az Orbánék által a kezdetek óta szajkózott 40 százalékos magyar beszállítói arány elérését. Egy Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője által nyilvánosságra hozott levél alapján kirajzolódik a Paks II.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
