Gazdaság hvg.hu 2016. szeptember. 15. 08:34

2043-ig semmit sem lehet megtudni a Seuso-kincsek visszaszerzéséről

4 és fél milliárd forintba került a Seuso-kincsek egy részének visszaszerzése két éve, de a kormány azt is titkolja, hogy milyen ügyvédi irodával intézték a szerződéseket.

Bár 15 millió euró, vagyis körülbelül négy és fél milliárd forint közpénzt költött a kormány a Seuso-kincsek hét darabjának visszavásárlására, évtizedekre titkosítják az ügy részleteit – írja a Magyar Nemzet.

Mint ismert, a római leletegyüttes egy részét két éve szerezte vissza a kormány, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban már 2013-ban minősítette a visszavásárlás adatait. Méghozzá harminc évre, így leghamarabb 2043-ban kerülhetnek nyilvánosságra az adatok.

A Magyar Nemzet fél évvel ezelőtt közérdekűadat-igényléssel fordult a tárcához, arról érdeklődve, hogy ügyvédként kik és mekkora illetményért vettek részt a 4. században készült dísztárgyegyüttes visszavásárlásáról szóló tárgyalásokon. A Miniszterelnökség azonban megtagadta az információk kiadását és közölték, hogy a kormány jelenleg is tárgyalásokat folytat, hogy a 15 darabból álló, késő ókori műkincsegyüttes hiányzó darabjai is Magyarországra kerüljenek. A kormány meggyőződése szerint pedig jelentősen rontaná pozícióikat és esélyeiket, ha a korábbi vagy a folyamatban lévő tárgyalások bárminemű részletéről tájékoztatnák a nyilvánosságot.

Mivel a Seuso-kincsek visszavásárlását közpénzből fizették, a Magyar Nemzet a Fővárosi Törvényszékhez fordult az ügyben, azt kérve, kötelezze a tárcát a kért adatok kiadására. A bíróságon derült ki, a kért iratok minősített adatnak számítanak, ezek kiadása pedig bűncselekmény, ezért a tárca a Magyar Nemzet keresetének elutasítását kérte. A lap titokfelügyeleti hatósági eljárást kezdeményezett az ügyben.

A Seuso-kincsek darabjait az 1970-es évek közepén találta meg Sümegh József, a Fejér megyei kőszárhegyi kőbánya kisegítő munkása. Ma sem tudni, pontosan hol bukkant a felbecsülhetetlen értékű késő római kori ezüst tárgyegyüttesre. A talált tárgyakat négy-öt évig rejtegette, közben többet elcserélt vagy eladott. A helyiek többször látták őt magas rangú magyar és orosz katonatisztek társaságában. Sümegh Józsefet 1980 decemberében meggyilkolták, de a bűncselekményt az ügyben eljáró katonai ügyészek öngyilkosságnak állították be.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2024. december. 26. 19:30

Hősök vagy gonosztevők: Veronai Detre, a magyar krónikairodalom első főgonosza, aki bedöntötte a hun birodalmat

A középkori magyar krónikaírók elfogadták az egyébként máig nehezen bizonyítható hun-magyar kontinuitás elméletét, így a Képes Krónika, illetve Kézai Simon munkája és Thuróczy János krónikája is a hunok történetével indul. Ezekben visszatérő szereplő egy bizonyos Veronai Detre, aki folyamatosan a hunok ellen intrikál és végül az ő érdeme lesz, hogy Attila király fiai egymás ellen fordulnak. De ki volt valójában Veronai Detre és mit lehet róla tudni a krónikák megállapításain túl?