Több olyan ruhagyár is 14-17 éves gyerekeket foglalkoztatott a délkelet-ázsiai Mianmarban, amelynek a svéd H&M divatáruházlánc volt a megrendelője – derül ki a „Divatrabszolgák” című könyvből, amely a jövő héten jelenik meg Svédországban
A ruhagyártó üzemekben napi 12 óránál is többet dolgoztatott gyerekek egyikeelmondta, hogy 14 évesen kezdett dolgozni az egyik ruhagyárban, ahová lényegében mindenkit felvettek, aki dolgozni akart - írja a 24.hu. Reggeltől este tízig dolgoztatták őket, ami nemcsak nemzetközi egyezményekkel, de a helyi törvényekkel is ellentétes.
A H&M közölte: megtette a szükséges lépéseket a két érintett gyárral szemben, ugyanakkor közleményében azt is leszögezte, hogy a 14-18 év közötti fiatalok foglalkoztatása nem minősül gyermekmunkának.
A H&M mellett olyan nemzetközi láncok is Mianmarban gyártatnak, mint a Marks & Spencer, a Tesco, a C&A, az Aldi vagy a Gap. A globális szegénység ellen küzdő Oxfam nemzetközi jótékonysági szövetség munkatársa elmondta: ők is vizsgálták a munkakörülményeket Mianmarban, és a legnagyobb problémát a kényszertúlórák és alacsony fizetések jelentették. A minimálbér egy nyolcórás munkanapra alig több nyolcszáz forintnál, ez a világon az egyik legalacsonyabb fizetés.
Szűri a gyerekmunkát alkalmazó cégeket is az üzleti élet facebookja
Már magyarországi cégek is tesztelhetik azt az informatikai megoldást, mely figyelmezteti őket, ha a nemzetközi ellátási láncukba került cégek bármelyikénél felmerül a kizsákmányolás és a gyerekmunka gyanúja.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.