A fenntartható divatban az az egyik legjobb dolog, hogy nem kell újabb és újabb cuccokat vásárolni, hanem a meglévőket érdemes jól használni. Jobb is, mert egy ruhát legalább 30-szor kellene viselnünk ahhoz, hogy ledolgozzuk valamennyire az ökológiai lábnyomát.
Az apróságot átszámítva több mint húszmillió forintért sikerült eladni.
Az amszterdami Fashion for Good Museum Budapestre hozott kiállításán meg is lehet érinteni a narancshéjból készült selyemruhát.
Az énekes első kollekcióját júniusban mutatják be.
Divatjamúlt már az az elvárás, hogy az egészségügyben használt textil alapanyag kiforrázható legyen a fertőtlenítéshez. A textilipar már ultramodern fejlesztésekkel igyekszik felvenni a harcot a koronavírus-járvánnyal és a klímaváltozással.
Pierre Cardin több volt divattervezőnél és -diktátornál. Iparművész, akit a Francia Akadémia is soraiba fogadott, akinek a műveit Picasso mellett állítják ki a New York-i Metropolitan Múzeumban. Szinte mindent tervezett, ami földön és égen, házban, színpadon és repülőgépen körülvesz bennünket. Emellett a század legzseniálisabb üzletembereinek egyike volt, aki korszakalkotó innovációkkal szerezte vagyonát és hasznosította a nevét mint ezernyi termékkel értékesíthető márkát. Egy időben ő volt a legismertebb francia a világon.
Amíg Nyugaton nagy divat, addig itthon számtalan negatív sztereotípia kapcsolódik a kötött ruhákhoz.
Nem más, mint a járványhelyzet hívta életre a Sendmade-et, az első, hazai arts&crafts tematikájú videó streamingplatformot, ami egyszerre termék és élmény a vásárlónak – és segítség az alkotóknak. Berecz Vandával, a kezdeményezés egyik ötletgazdájával beszélgettünk arról, hogyan változik a dizájnerek szerepe és a vásárlókkal való kapcsolatuk, amellett, hogy beavatott bennünket abba is, hogyan érintette a világjárvány okozta helyzet a hazai kreatív szcénát.
Egy friss jelentés szerint a nagy divatmárkák is hozzájárulhatnak az erdőirtásokhoz Amazóniában.
A boyfriend nadrágok vagy a sportmelltartók elterjedésének és néhány bátor világsztárnak hála, a nők végre megszabadulhatnak azoktól a ruhadaraboktól, amelyek eddig gúzsba kötötték őket.
Az ujgur kényszermunka miatt az USA már minden, a kínai Hszincsiang régióból érkező termék importját betiltaná, Olaszországban ezer eurós luxustáskákról derült ki, hogy kizsákmányolt emberek gyártják. De mit tehet egy átlagos vásárló, ha nem akar olyan ruhadarabot, amely kényszermunka révén került a polcokra vagy az internetes kosarába?
A legtöbb divatmárka előszeretettel dob piacra fenntarthatónak kommunikált termékeket, de ezekről semmilyen részletet nem tudunk meg.