Jelenleg az a legvalószínűbb, hogy az Európai Unió a költségek felét fedezi, de még az is elképzelhető, hogy a fővárosi kerületeknek is be kell majd szállniuk a finanszírozásba.
A Népszabadságnak Szalóki Flórián, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkára azt mondta: várhatóan az unió vissza nem térítendő támogatás formájában fedezi a költségek felét – nagyjából 70 milliárd forintot –, a fennmaradó 70 milliárdot pedig a magyar állam visszatérítendő támogatásként biztosítaná a fővárosi önkormányzatnak. Úgy vélte, az EU nem tagadhatja meg a beruházás támogatását.
Ez esetben Budapestnek tíz év alatt, évi 7 milliárd forintos részletekben kellene visszafizetnie a kamatmentes kölcsönt. Ennek forrása lehet a dugódíj, a közösségi közlekedés nagyobb arányú állami kompenzációja, illetve új elemként a kerületi parkolási bevételek egy részének a fővároshoz irányítása – írta a lap, hozzátéve: a kormány azt sem tartja kizártnak, hogy a főváros kigazdálkodja az évi 7 milliárdot.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.