Magyarországhoz hasonlóan Varsó is növelné a hazai részesedést a lengyel bankpiacon, kérdés azonban, hogy miként tudnák ezt a magyar piacon tapasztalt növekedési veszteségek és a befektetői bizalom visszaesése nélkül végrehajtani. A Financial Timesnak a Portfolio által idézett írása szerint Magyarország példája azt mutatja, hogy sikerült többségi magyar részesedést szerezni a bankszektorban, de ezt növekedési veszteségekkel és a befektetői bizalom kárára érték el.

Nehéz átlátni, mi történik, de kitörhet a béke az állam és az FHB között

Akár részt is vehet az FHB Jelzálogbank következő zártkörű tőkeemelésén a magyar államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), s ezzel helyreállíthatja leapadt tulajdonosi részarányát. Emlékezetes, hogy az MNV tavaly decemberben azért indított pert a Spéder Zoltán nagyvállalkozó nevével fémjelzett FHB ellen, mert az igazgatóság kihagyta az akkori, 4 milliárd forintos zárt körű tőkeemelésből, mondván: közgyűlési döntés született arról, hogy a meglévő részvényesek ne vehessenek benne részt.

Jaroslaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes hétfőn azt mondta a lapnak, hogy Lengyelország szeretné úrjaállamosítani külföldi tulajdonban lévő bankjait, hogy csökkentse a 90-es években felduzzadt külföldi tőke dominanciáját. Mateusz Morawiecki gazdasági miniszter pedig azt mondta, nem céljuk a külföldi tőke visszavágása, csak a lengyel tőke növelése. A befektetők nagyon bíznak benne, hogy ez így is lesz.

Zsarolás helyett együttműködés a kormány és a bankok viszonyában?

A banki különadók teljes eltörlése kellene ahhoz, hogy a magyar bankrendszer versenyképes legyen a térségben és hitelezési aktivitása is beinduljon - szögezték le a Magyar Bankszövetség tájékoztatóján. Elhangzott az is: amíg egyes ügyfeleknek akár több mint 600 oldalas dokumentációt kell benyújtaniuk, működésképtelen marad a magáncsőd intézménye.