Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Szalad az online kisker szekere: tavaly újabb lélektani határon lépett át a webes kiskereskedelmi forgalom, és a rendszeresen internetezők közül már szinte csak tízből egy, aki nem vásárolt digitálisan. A Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért keddi konferenciáján mutatta be újabb piacelemzését az eNET.
A magyar online kiskereskedelmi forgalom az elmúlt években dinamikus növekedést produkált, így nem meglepő, hogy nem volt ez másképp a tavalyi évben sem. 2015-ben a magyar online kiskereskedelem nettó forgalma először lépte át az eddig lélektaninak tartott 300 milliárd forintos határt. Elérte a 319 milliárd forintot, így az e-kiskereskedelmi forgalom aránya a teljes kiskereskedelem 4,1 százaléka lett - derül ki az eNET Internetkutató Kft. webáruházak körében végzett friss kutatásából.
A korábbi évek növekedési trendjei jellemezték 2015-ben is az e-kiskereskedelmet. Nem csupán a nettó forgalom és az e-kiskereskedelem teljes hazai kiskereskedelmen belül aránya növekedett – előbbi 17 százalékkal, utóbbi 0,4 százalékponttal tudott bővülni 2014-hez képest – hanem az online vásárlók egy megrendelésre költött átlagos értéke is növekedési pályán mozog. Míg 2014-ben a vásárlások nettó átlagos értéke éppen csak elérte a 10.000 forintot, addig 2015-ben a 11 400 forinttal már újabb csúcsot ért el.
A webáruházaknál a készpénzes utánvét, a banki átutalás és a boltban/telephelyen/irodában történő készpénzes fizetés a legelterjedtebb. Az online vásárlók az elmúlt évben a megrendelések összértékének legnagyobb szeletét ezúttal is készpénzzel egyenlítették ki, vagyis még mindig elmondható, hogy Magyarországon a készpénz dominanciája meghatározó. Továbbra is toronymagasan vezet a futárszolgálatos kiszállítási lehetőség;
tíz webshopból kilencnél elérhető ez a szállítási mód.
Ezt követi a boltban való személyes átvétel, illetve a személyzettel rendelkező partneri ponton történő személyes átvétel. Az elmúlt évekhez hasonlóan a 2015-ös megrendelések kiszállítását a vásárlások összértéke szerint a futárszolgálatos kézbesítés jellemezte, a megrendelések összértékének 42 százalékát a futárszolgálatok juttatták el a vásárlókhoz.
2015-ben a rendszeresen internetezők 84 százaléka vásárolt online a hazai webáruházak kínálataiból és 35 százalékuk külföldi webshopokból (is) – ezzel beigazolódott a webáruházak tavalyi várakozása, miszerint az online vásárlók számában jelentős növekedés várható. Az elmúlt egy évben nem csupán az online vásárlók száma növekedett, hanem a külföldről történő online vásárlási kedv is megugrott a magyar online vásárlók körében. Míg 2015-re 4 százalékkal növekedett az online vásárlók száma, addig
a külföldről is online vásárlók száma 14 százalékkal nőtt egy év alatt!
Azok az online vásárlók, akik külföldről is rendelnek online, leginkább ruházati és sportruházati termékeket, számítástechnikai eszközöket, illetve órákat és ékszereket rendelnek a külföldi webshopokból.
A hazai e-kereskedők továbbra is leginkább az internetes vásárlások, valamint az online vásárlók számának növekedését, továbbá a mobileszközről történő internetes vásárlás arányának növekedését várják az elkövetkező három évben. Habár az online kiskereskedelem növekedési üteme 2014-hez képest némiképp lelassult, ez azonban leginkább annak tudható be, hogy évről évre egyre magasabb bázisról produkál növekedést a piac. Aggodalomra tehát semmi ok, következő 3-4 évet várhatóan továbbra is az e-kiskereskedelem nettó forgalmának gyarapodása fogja jellemezni, hiszen egyelőre semmilyen akadály sincs a láthatáron, ami ezt meggátolná. Látva a nyugati országok e-kereskedelmi piacának trendjeit, még mindig jócskán van hova fejlődni és növekedni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
