A csokinyulak most pörgetik a boltot, de a jövő sötét.
A húsvéti nyulak most felhúzhatják időlegesen a csokoládéforgalmat, de az édesiparnak asúlyos nehézségekkel kell megküzdenie. A CNBC elemzése szerint ez részben a változó fogyasztási szokásoknak, részben pedig a kakaótermesztés problémáinak tudható be.
Több mint hárommillió tonna kakaóbab fogy évente. A globális kereslet növekszik, köszönhetően a fejlődő országoknak, ahol azelőtt nem volt gyakori a csokoládéfogyasztás. Ugyanakkor Nyugat-Európában stagnál a piac, elsősorban a cukorral kapcsolatos egészségügyi aggályok miatt. Az átlagos európai és amerikai több mint öt kiló csokit fogyaszt évente.
Jelenleg a kakaó árának csökkenése várható, mert a termelés gyorsabban nő a fogyasztásnál. Ez azonban nem sokat segít a csokoládéiparon, mert a késztermék árának csak kis része a nyersanyag a gyártás, szállítás, csomagolás és marketing mellett.
Hosszú távon viszont áremelkedésre kell számítani. A kakaó ugyanis kényes növény, amely nem tűri jól a klímaváltozást, ahogy a betegségeket és kártevőket sem. Számítások szerint két fokos felmelegedés azzal járna, hogy a jelenlegi termőterületek túl meleggé válnának a kakaónak. Ezért már most sok farmer inkább gumit és pálmaolajat termel a kockázatos édesség-alapanyag helyett.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.