Egy szolnoki hatósági ügyfélszolgálat működését ellenőrizték Székely László munkatársai. Ellenőrzés közben kiderült, hogy a vízközműtörvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet, valamint a fogyasztóvédelmi törvény pontatlan és hiányos. Emiatt a belügyminiszterhez fordult az ombudsman hivatala.
Jogszabályi előírások hiányosságait, definíciós problémákat tárt fel az alapvető jogok biztosának vizsgálata a Víz- és Koncessziós Zrt. szolnoki belvárosi ügyfélközpontjának, valamint a központi ügyfélszolgálati irodájának vizsgálata közben. Ezek miatt az ombudsman a belügyminiszterhez fordult.
Az előzetes bejelentés nélkül lefolytatott vizsgálat ugyanakkor az ügyfélszolgálatok működésében nem fedezett fel alapjogot sértő körülményt – tudatta kedden közleményben az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.
A biztos munkatársai Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a szolnoki vízművek ügyfélközpontjaiban tartott ellenőrzést. Mindkét helyen tiszta, rendben lévő helyiségeket, ügyfélbarát megoldásokat, akadálymentes irodákat találtak. Az ügyfélszolgálaton a személyes mellett lehetőség van a telefonos vagy online ügyintézésre is. A nyitva tartás a helyi igényekhez igazodik. A panaszok intézése az előírásos 15 napos határidőn belül megtörténik. Az ügyfelek kiszolgálása közben arra is figyelnek, hogy a képernyők előtt dolgozó ügyfélszolgálatosok élhessenek az óránként 10 perces, munkavédelmi szempontból fontos pihenőidővel – állapították meg az ombudsman munkatársai.
Pontatlan és hiányos a törvény
Ám vizsgálat közben az is kiderült, hogy a vízközműtörvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet, valamint a fogyasztóvédelmi törvény pontatlan, hiányos, az ágazatot érintő jogi szabályozásból hiányoznak egyes fontos definíciók. Az alapvető jogok biztosa emiatt felkérte a belügyminisztert, tekintse át az ágazat tevékenységének jogi szabályozását.
A jelentés ezzel kapcsolatban konkrét kérdéseket is sorol. Például
– akkor is jár a locsolási kedvezmény, ha az öntözést saját kútból oldják meg;
– a vizsgálat idején nem volt meghatározva, mi minősül kiskertnek – így akár kérdés lehetett, hogy egy társasház nyolcadik emeletén lévő virágláda is nevezhető-e kiskertnek;
– állattartók is kaphatnak kedvezményt – de a helyszíni látogatás időpontjában még nem volt rögzítve az állatok száma, ezért elvben egyetlenegy tyúk után is igényelhető volt az olcsóbb víz.
Igaz, a két utóbbi problémát egy 2015 decemberi rendeletmódosítás megoldotta. Viszont továbbra is nagyok, folyamatosan emelkednek a hálózat fenntartásának, működtetésének állandó költségei. Ezek függetlenek a szolgáltatott víz mennyiségétől, miközben a víz- és szennyvízelvezetés díját a hatóság állapítja meg. Egyre többen tartoznak a kiszámlázott díjjal, ám a kintlévőségek behajtására még nem találták meg a megfelelő eszközt.
Ugyancsak kérdés, hogy jogosult-e a szolgáltató a magántulajdonban lévő csatlakozó hálózaton olyan munkákat végezni, amelyek tartozás vagy más ok miatt korlátozhatják a fogyasztónak juttatott víz mennyiségét.
Az ombudsmani gyakorlat során felmerült az a kérdés, hogy az áram- és gázszolgáltatókhoz hasonlóan a vízszolgáltató miért nem biztosít úgynevezett előre fizetős órát az arra rászorulóknak. A vizsgálat tisztázta azokat a műszaki problémákat és az aránytalan költségek indokait, melyek akadályozzák a kártyás merőóra bevezetését.
A szolgáltató ügyfélszolgálati tevékenységében a vizsgálat nem észlelte alapjog sérelmét, ezért a belügyminiszternek címzett ajánláson, egyes jogszabályok módosításának javaslatán túl Székely László ombudsman nem kezdeményezett intézkedést.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.