Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Azzal nem lehet megsérteni személyiségi jogot, hogy egy döntésről a média állít valamit, amivel az adóhatósági vezető nem ért egyet – végeredményben erre jutott a bíróság azt követően, hogy a NAV főigazgatóját végre tanúként is meghallgatták.
Egymillió forintra perelte az adóhatóság másfél éve az Átlátszót, mert az egyik cikkükben néhány állítás a NAV szerint személyiségi jogot sértett. A bíróság nem így látta, sőt, nem is tartotta értelmezhetőnek a követelést.
Ahogyan az egész ügy, illetve a bírósági tárgyalás lefolyása is olvasható az Átlátszó frissen posztolt cikkében, a per tárgyát az jelentette, hogy a portál megírta: mivel Somos Katalin (NAV-főigazgató) megtagadta egy áfacsaló-hálózat felderítését célzó vizsgálat lefolytatását, meghiúsult egy csalássorozat résztvevőinek azonosítása, s így a NAV látókörébe került cégek fantomizálódhattak – százmilliós adótartozást hagyva maguk mögött.
A perben korábban kétszer is kimentette magát az Átlátszó által tanúként megidézett NAV-főigazgató, de a "harmadik fordulóban" már tanúvallomást tett. Bár – mint írja a portál – "az inkriminált cikkben bemutatott két konkrét üggyel kapcsolatban viszont érdemben nem sokat tudtunk meg a főigazgató asszony vallomásából". A bírósági ítélet indoklása szerint a kifogásolt cikknek az adóhatóság vezetőjének eljárására vonatkozó megállapításai lényegében egy közéleti vita részét képezik, mert a cikk állít valamit az adóhatóság egyes intézkedéseivel kapcsolatban, amivel az adóhatóság nem ért egyet – ez viszont nem lehet alapja egy személyiségjogi pernek.
Azokat a perköltségeket, melyeket a NAV vs. Átlátszó, illetve a Vida Ildikó vs. Vágó Gábor perben az Átlátszónak, illetve Vágó Gábornak ítélt a bíróság (80 + 35 ezer forint), az oknyomozó portál Horváth Andrásnak utalja át – aki a NAV-tól való eltávolítása óta nem talál munkát.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
