Tucatjával kaptak a napokban ügyvédi fizetési felszólítást állítólagos tandíjelmaradásuk ügyében azok a diákok, akik tavaly kénytelenek voltak félbehagyni a szakiskolai tanulmányaikat. Abszurd módon a leveleket az a képző küldeti, amely az oktatást be sem fejezve már egyszer lelépett a pénzükkel, s ezért büntetőeljárás is folyik ellene.
Végy néhány száz diákot, kérj tőlük borsos tandíjat, lehetőség szerint egy összegben, előrefizetéssel, ígérj nekik piacképes szakmát, amit aztán a költségminimalizálásra koncentrálva véletlenül se taníts meg nekik tisztességesen! Majd el se kezdd, vagy hagyd félbe az oktatást, ne fizesd ki a tanárokat, lépj le a pénzzel, és aztán jöhet a hab a tortán: követelj a hoppon maradt tanulóktól állítólagosan elmaradt tandíjrészletet! Hogy mindez kevésbé legyen feltűnő, néha változtass nevet! A pozitív szaldó jó pár százmillió forint, amit azzal lehet tovább turbózni, ha a szakképzéshez még állami normatívát is szerzel, mert sikerül kilobbiznod, hogy hozzád kerüljön jó néhány szakma támogatott létszáma. Nyilvánvalóan kormányzati hátszéllel. Ami ahhoz is kell, hogy hónapokig, sőt évekig ellenőrzés nélkül működjön az iskola, sőt tucatnyi feljelentés és csaknem egy év nyomozás után se legyen gyanúsított.
Ezt a jól bevált receptet használja Virág Gergő fiatal vállalkozó és csapata, akik néhány hónap hallgatás és elérhetetlenség után most felbukkantak egykori diákjaik életében. Igaz, időközben, a tavasszal átkeresztelték az elkopott, a rendőrségi aktákon is ismertté vált Virág és Juhász Kft. cégnevet a jobban csengő Európai Online Oktatás Kft.-re, s fejenként 150-200 ezer forintról küldtek számlát a tanulóknak. Mégpedig komolytalanul: sima levélben, nem ajánlottként, nem tértivevénnyel. Egészen pontosan ügyvédi felszólítást postázott a nevükben a nemes feladatra felkért Balogh–B. Szabó–Jean és Társa Ügyvédi Iroda, azzal, hogy aki nem fizeti ki a szerződésben anno megszabott tandíjakat, az ellen végrehajtást kezdeményeznek. Ahogyan az ilyen esetekben szokás, jövedelemletiltást, ingatlanfoglalást és árverést helyeznek kilátásba a sok esetben a szakképesítés megszerzése hiányában munkanélküli, a szüleivel lakó fiatalokkal szemben. A probléma mindössze annyi, hogy a szakiskolások igenis fizettek. Többet is a kelleténél, hiszen a képzést nem tudták befejezni, s így le sem vizsgázhattak. Sőt, miután Virágék hónapok óta elérhetetlenek, igazolást sem tudnak szerezni a vizsgára bocsátás feltételének számító, letett modulzárókról – amelyekért mellesleg szintén törvénytelenül extra tízezreket kértek tőlük. Magyarul: a diákok pénze már így is elúszott.
Virágéknál ég a világ
Mint a hvg.hu júniusban megírta, szakiskolások százai kerültek az utcára, amikor 2015 elején a Virág Gergőék által indított tanfolyamok hirtelen befejeződtek. Ez ráadásul már a második körös bukta volt: korábban a Virág és Juhász Kft. berkeiben szerveztek önköltséges oktatásokat, a legkülönfélébb szakmákban, a CAD CAM informatikustól a fogtechnikuson át masszőrig. A felnőttképzésre engedéllyel rendelkező képzők közt nem szerepel a cég neve, 2013. szeptember 1. után pedig így nem lehetett tovább működni. Nem véletlen, hogy egy idő után már Drégelyvár Alapítvány néven toborozták a diákokat, érvényes engedéllyel.
Az alapítványi konstrukcióban az hozta az extraprofitot, hogy állami normatívát is bezsebelhettek, amennyiben olyan, a megyében – ez esetben Budapesten – hiányszakmának számító mesterségeket is oktattak, amelyek tandíját a költségvetés állja bizonyos létszámig. Ami azért volt rendkívüli ajándék a cégnek, mert miközben egyes szakmákban az állami szakképzők mellett csak ők oktathattak állami fejpénzért, az elmúlt két évben kialakult új rendszernek köszönhetően több nagy múltú alapítványi iskola teljesen elveszítette ezt a lehetőséget, legfeljebb önköltséges képzéseket indíthatott, amibe szép lassan beletörik a bicskájuk. Mindeközben – az államkincstár tájékoztatása szerint – a Drégelyvár 2013-ban 683 millió, 2014-ben pedig 867 millió forinttal gazdagodhatott az adófizetők pénzéből. Mindezért fejében azonban nemhogy színvonalas oktatást nem tartottak, de gyakran egyáltalán nem voltak órák, csak beírták a neveket a naplóba. Az estire jelentkezőket is a nappalisok közé ültették, nem adtak ösztöndíjat, sem tananyagot vagy diákigazolványt – pedig utóbbiakért is pénzt szedtek.
Kolosszális pofátlanság
„Negyvenezer forintos kedvezményt ígértek a honlapon, ami persze már nem működik. Így is több mint 300 ezer forintot befizettünk, ennyiről is szólt a számla. A fiamnak csak néhány óra hiányzott ahhoz, hogy megszerezze a szakképesítést. A gyakorlatot tartó cég is abbahagyta az oktatást, miután őket sem fizették ki. Az igazolásokat sem adták ki a letett modulzáró vizsgákról, így máshol sincs esélye folytatni. Legfeljebb a nulláról kezdhetné. Most munkanélküli” – meséli egy volt szakiskolás édesanyja, aki kolosszális pofátlanságnak titulálta a mostani fizetési felszólítást. Miután fia kedve végleg elment a tanulástól, az asszony bősz levelezésbe kezdett a különféle hatóságokkal, ám mindhiába. A hivatalok azt tanácsolják neki, indítson polgári pert, ha vissza akarja kapni a pénzét. Igaz, a fia talán kaphatna némi kedvezményt az új OKJ-s tanfolyamokból, vagyis beszámítják neki, amit már elvégzett – vigasztalják.
Csakhogy arról sincs papírja, amit már megtanult. „A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal nem rendelkezik hatáskörrel arra vonatkozóan, hogy az időközben felszámolásra került korábbi szolgáltatót a ki nem adott igazolások kiadására kényszerítse. A jogszabályok arra sem adnak lehetőséget, hogy az NGM vagy az NSZFI vállalkozási formában működő képző intézményt kötelezzen arra, hogy meghatározott személyeket képzésben részesítsen” – hangzott panaszára a lerázó válasz. Vagyis ha valaki magáncégnél kezd tanulni, s közben a vállalkozó elszalad a pénzével, nincs semmiféle állami segítség. Az alapítványi iskolákra amúgy nem jellemző esetet jól előhúzhatja majd a kormány, amikor azt akarja bizonygatni: igenis indokolt mindent államosítani, legújabban a felnőttképzést is.
„A sakktáblán paraszttal is lehet mattot adni”
De az államilag támogatott képzések feletti felügyelet sem tűnik tökéletesnek. A Virágékhoz kapcsolódó alapítványi vonal, amely a közpénzből finanszírozott szakképzéseket vitte, már tavaly ősszel befuccsolni látszott, a tanárok októberben kaptak utoljára fizetést, és januárban már egyáltalán nem volt oktatás az iskolában. Amelyet biztos, ami biztos alapon már 2014 szeptemberében átkereszteltek Drégelyvárról Kempelenre, hiszen a netes fórumokon tömegek gyalázták az előző nevén a pocsék színvonal miatt. Ehhez képest csak idén áprilisban született meg a kormányhivatali határozat, amely kimondta: visszavonja az alapítvány által fenntartott iskola működési engedélyét, és törli azt a köznevelési intézmények listájáról. Ugyanez történt az alapítvány többi intézményével: a Klebelsberg Kuno Szakképző Iskolával (a Kempelen Iskola mellett itt is voltak az OKJ-és képzések), a IV. Béla Esti Gimnáziummal és a Vándor Kollégiummal). Az Oktatási Hivatal honlapján pedig a mai napig fent van működőként az alapítvány. A köznevelésben részt vevő diákok mindazonáltal valamivel jobban jártak, mint a felnőttképzés keretében Virágéknál szakmát tanulók: őket – legalábbis egy részüket – átvették másik szakképző iskolákba.
A tanulók és tanárok tucatjának feljelentése nyomán elindult nyomozás is húzódik. Pedig többjük vádja szerint elég egyértelmű a csalás: akadt, aki asztalosnak akart tanulni, befizette a csaknem 200 ezer forintos tandíjat előre, egy összegben, ám a kurzus egyáltalán nem indult el. Ugyanez történt a cukrászoknál és a programozóknál is. Ezzel szemben csaknem fél év után, idén júniusban mindössze odáig jutottak a rendőrök, hogy a két ügyet – a Virág és Juhász Kft., illetve a Drégelyvár Oktatási Alapítvány ügyét – egyesítették, s a XVIII. kerületi kapitányságról áthelyezték a XIV. kerületire, illetékesség hiányára hivatkozva. A HVG-nek a Fővárosi Főügyészség a hét elején azt nyilatkozta: a nyomozást 2016 január közepéig meghosszabbították, gyanúsítottat még nem hallgattak ki.
„Az oktatási rendszerrel van baj, ha ilyen sztorik előfordulhatnak, és több mint egy év után semmilyen következményük nincs” – mondta egy másik szakképző igazgatója, aki szerint Virágéknak erős politikai hátszele lehetett. Ami a politikai nexusokat illeti, mindössze annak van nyoma, hogy Schmuck Andor szociáldemokrata pártelnök még tavaly is lelkesen toborzott új tanulókat a Drégelyvárhoz, ingyentablettel kecsegtetve a szépkorúakat. Egyesek szerint persze ez is elég lehetett, hogy ne kelljen tartani az ellenőrzésektől. „A sakktáblán paraszttal is lehet mattot adni” – mondja egy tanár, akinek több százezer forinttal tartozik az iskola. Mások viszont tudni vélik, hogy Virág Gergő jó viszonyt ápol Pintér Sándor belügyminiszterrel. Talán azért terjedt el ez a pletyka, mert az alapítvány 2013-ban együttműködési megállapodást kötött a nyugállományú dandártábornokok által alapított Felderítők Társasága Egyesülettel, „oktatási profiljuk tovább bővítése érdekében”. Mindenesetre sikeres vállalkozóként van elkönyvelve a szakképzésbe azzal berobbanó Virág, hogy „elvégeztem a vámpírképzőt”: a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének egyik klubestjén „Hogyan lehet fiatalon egy közel 100 fős, prosperáló cégcsoportot felépíteni, tisztességesen, 10 év alatt?” címmel tartott előadást az „éves szinten több ezer főt oktató cég, étterem, szórakozóhely, kozmetika, ingatlan, IT, magánközépiskola” tulajdonosa.
Mit tehetnek a pórul járt tanulók?
Egyelőre pánikba estek a fizetési felszólítástól. Azt nem értik, hogyan jöhettek ki a meglepő összegek, még ha az ígért 40 ezres kedvezménnyel is számolnak. Sokan hitelt vehettek fel, hogy tanuljanak, azt sem tudták volna segítség nélkül visszafizetni, miután nem lett piacképes szakmájuk. Most abban bizakodnak, annyira azért nem lesznek gátlástalanok Virágék, hogy közjegyzőhöz vigyék az állítólagos tartozást. A következő lépés ugyanis az lehet, ha a cég komolyan gondolja, hogy még további összegeket akar tőlük, közjegyzőt bíz meg fizetési meghagyások kibocsátásával. Igaz, ez már kemény összegekbe kerülhet a vállalkozásnak. A tartozással megvádolt diákok még ezt követően is élhetnek kifogással, az ügy innentől alakulhat perré. Ott pedig már a felperesnek, vagyis Virágéknak kell bizonyítani, hogy jogos a követelésük.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.