Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Van, aki az 1,7 millióba kerülő, teljes körű fűtéskorszerűsítéséhez várja a megítélt 650 ezer forintos állami támogatást, van, aki csak tényleg egy kazánt cserélne pályázati segítséggel, és van, aki úgy gondolta, hogy a legbiztosabb csak a saját erejére támaszkodni. Három kazáncserés történet – de csak az utolsó lakás tulajdonosa gondolja úgy, hogy azt kapta, amire számított. A fejlesztési minisztérium szerint azoknál megkezdődtek a kifizetések, akik már befejezték a kazáncserét.
Amikor tavaly ősszel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) meghirdette a kazáncsereprogramot, nem kellett túlzottan bennfentesnek lenni a témában ahhoz, hogy tudni lehessen: az 1 milliárd forintos országos keretösszeg inkább csak ízelítőre lesz elég, mint sem a szinte azonnal jelentkező igények teljes körű kielégítésére. Az informatikai rendszer összeomlása is, a pályázati keretek gyors kimerülése is borítékolható volt, az azonban nem, hogy néhány héttel a projektzárás előtt még mindig szép számmal lesznek olyanok, akik nemcsak hogy a pénzüket várják, de még a pályázatuk elbírálásával se kerültek tisztába.
Három történetet gyűjtöttünk össze, olyanokat, melyeknek egy közös gyökerük van: a kazánt Katalin, Zoltán és Péter lakásában, házában is le kellett cserélni. Mindannyian tavaly ősszel indultak neki, és mindhárman más-más eredményre jutottak.
All in, rombolással
Katalinéknál már az indulás is botrányos volt: jó előre készültek a pályázatra, de ők is azzal szembesültek, hogy a "kapuk megnyitásakor", a pályázati lehetőség októberi indulásánál szinte azonnal lefagyott az informatikai rendszer. Lehetetlen volt a fél óráig elérhető weboldalra annyi dokumentumot kitölteni/feltölteni a kazáncsere paramétereiről, amennyit a program kívánt. A család amúgy új fűtési rendszert épített a budai, 120 négyzetméteres, gépészetileg korszerűtlen családi házba. Vagyis a fűtés- és melegvíz-igényének 21. századivá alakítására készültek, így a kazáncsere mellett az összes fűtéscsövet és fűtőtestet lecserélték. Ez utóbbi önmagában is óriási rombolással járt, de az összköltség végül meghaladta az 1,7 millió forintot. A költségek több mint a felét a melegvíz-csövek és a tíz új radiátor, illetőleg ezek szerelési költségei tették ki. De a kondenzációs kazán is többe került 400 ezer forintnál. Ezért pályáztak.
A kiírás szerinti pályázati startot (és rendszerösszeomlást) követő hétre hibátlan újraindulást ígértek, de ez akkor sem ment problémamentesen. „Az éjszaka közepén akartam felrakni az anyagokat, majd amikor a rendszer leállt, és reggel újraindult, ismét nekifutottam. Ám akkor sem üzemelt egy óránál tovább. Így a próbálkozás egy napon belül kétszer is kudarcba fulladt” – meséli a pályázó, aki végül, a harmadik „körben”, novemberben töltötte fel sikeresen a szükséges dokumentumokat.
Jó pár hét telt el visszajelzés nélkül, míg végül Katalinék e-mail fiókjába is érkezett egy értesítés, hogy a pályázati kiírók a beadott anyagokat befogadták. Ez még messze nem jelentette azt, hogy a kitartó próbálkozó nyert is, de legalább már egy körrel bentebb voltak.
| Írjon nekünk! |
| Ha önnek is van mondanivalója a kazáncsere, hűtőgépcsere, mosógépcsere ügyében, írja meg nekünk az onlinegazdasag@hvg.hu címre! |
Katalin úgy emlékszik, amilyen nehézkes volt a rendszerindulás, olyan lassan bírálták el a pályázatokat is. "Több hónapnyi teljes csendet követően áprilisban híre jött, hogy a pályázók közül 27 ezren (vagyis 90 százalék) már megkapták a pénzüket, ami szerintem teljesen abszurd" – mesélte a kazáncserét és fűtéskorszerűsítést lassan befejező anyuka. Azért furcsállja most is a tavaszi híreket, mert a beruházás után még a legjobb szervezettség mellett is hetek telnek el az engedélyezéssel (a kéményseprők mérése, jegyzőkönyvezése, engedélyek kiadása mellett az illetékes gázcégtől is új beleegyezést kell beszerezni a lecserélt kazán működésbe helyezéséhez, majd az összes papírt a beruházás befejezése után 30 napon belül kell leadni). Ráadásul az elbírálásra a lebonyolítással megbízott Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft (ÉMI) "ügyesen" nem szabott meg maga számára határidőt; mindössze annyi került a pályázati feltételek közé, hogy az elbírálás után 30 napon belül, egy összegben utalják át a támogatást a megadott számlaszámra.
„Ha nem kérek számlát, a munkadíjra nem teszi rá a vállalkozó a 27 százalékos áfát. Az energiatanúsítvány 40 ezer forint volt, a pályázatíró pedig 80 ezret kért. Ezt levonva a 40 százalékos, elnyerhető támogatásból, lényegében aprópénzért kell végigcsinálni az egész bürokratikus folyamatot, vagyis alig éri meg” – magyarázta Katalin, aki szerint sokan, akik ezt átlátták előre, el is riadtak a pályázástól.
A kazáncsereprojekt tipikusan olyan beruházás, amelyben a költségek jelentős arányát az élőmunka-költségek teszik ki. Mivel a maximális támogatási összeg a teljes beruházási ár 40 százaléka (de legfeljebb 650 ezer forint) lehetett, ez a pályázat leginkább annak érte meg, aki komplett korszerűsítést vállalt be, a kazán újabbra cserélésén túl tehát például a fűtőtestek és fűtéscsövek cseréjét is vállalta – és legalább 1,65 millió forintot elköltött erre.
Igaz, egy szimpla kazáncsere járulékos költségei is képesek megdobni a végösszeget, mert míg egy ilyen méretű teret befűteni képes kondenzációs kazán ára 400 ezer forint körüli összegbe kerül, a szükséges kéménybélelés önmagában lehet ennek akár a duplája is: egy kétszintes, átlagos belmagasságú családi házba előírt kéménynek csak az anyagköltsége 300 ezer forint. Ráadásul a sok előírás közt az is elvárás, hogy a kémény könnyen megközelíthető is legyen, és bár ezt korábban is előírták, az új kazán „átvételekor” ma már feltétel – vagyis: azt a pluszköltséget is be kell vállalni, hogy vagy a házban belülről építsenek egy kibúvót a tetőre, vagy kívülről állandó feljárót kell építeni a kéményhez. Ez utóbbi Katalinéknál több mint félmillióval dobta volna meg a költségeket, így végül a belső átalakítást vállalták be. A pályázatban erre az átalakításra 40 ezer forintot engedtek elszámolni, miközben ez annak több mint az ötszörösébe került.
Katalinék a fent már említett költségeken túl mintegy 400 ezer forintot költöttek a kéményre (az ezzel kapcsolatos munkákra, a szükséges anyagok, berendezések beszerzésére). A teljes beruházási költségükből 650 ezer forint támogatást kaphat majd vissza a tulajdonos – feltéve, hogy az összes engedélyt megszerzik és benyújtják a számlákat. Ha így is lesz, Katalin úgy számol, ha levonják a pályázat járulékos költségeit és a helyreállítási munkák (a festés és az új csövek mázolásának árát), ebből az összegből jó, ha kétszázezer forint megmarad.
Hiánypótlás – hiány nélkül
Zoliéknál, akik szintén pályáztak, de az agglomerációból, és nem egy komplex fűtéscserére, hanem csak egy kazán és kéménykorszerűsítés jött szóba, leginkább a tétlen várakozás jellemzi a pályázati projektet. Közel fél évig ugyanis semmiféle visszajelzést nem kaptak a benyújtott pályázatukra, jóllehet, az elsők között jelentkeztek, és a pályázat feltöltése is problémamentesen sikerült.
„Csak az idén áprilisban kaptam egy mailt a tavaly októberben benyújtott pályázatunkról. Néhány tisztázó kérdés volt benne, és egy olyan kérés, hogy csatoljak hiánypótlásként egy dokumentumot – aminek viszont az az apró szépséghibája mégiscsak megvolt, hogy azt eredetileg már elküldtem nekik. Ezeket megküldtem, a befogadásukról még kaptam értesítést, azóta viszont megint semmi” – panaszkodik Zoli. A társasházi lakás korszerűsítésénél így máig azzal kell beérnie, hogy a lakását felmérő energetikai szakember – aki állítása szerint rálát a pályázat feldolgozottságára is – azt állította, sokan már nemcsak az elbíráláson vannak túl, hanem a pénzüket is megkapták. Zoliék még reménykednek, mert eredetileg augusztus 31. erre a végső fizetési határidő.
A kazáncsereprogrammal, de leginkább a támogatási összegekről, illetve a kifizetésekkel kapcsolatban több kérdést is feltettünk az NFM-nek, a válaszból pedig az világlik ki, hogy valóban lehetnek többen, akiknek még várniuk kell a pénzre. A tárca válasza szerint a "fűtéskorszerűsítési (kazáncsere) alprogramra több mint 2700 pályázatot fogadott be a tárca, ebből közel 2100 pályázat részesült támogatásban. A kedvezményezetteknek a támogatói okirat elektronikus átvételét követő egy éven belül meg kell valósítaniuk a támogatott beruházást. Az elkészült projektek esetében már megkezdődtek a kifizetések, a beruházások többi részénél a megvalósítás még folyamatban van."
Önerőből, pályázat nélkül
Péterék több mint 8 éve laknak egy öreg zuglói társasházban. A kis, nyitott égésterű cirkójukat, mely az alig 60 négyzetméteres lakást fűtötte és meleg vízzel látta el, örökölték. Évek óta hallgatták újra meg újra az éppen kéményellenőrzőst végző szakembertől, hogy a kis Beretta – bár jó állapotúnak tűnik, ám – bármikor beadhatja a kulcsot. "Azt mondták, azért érdemes erre készülni, mert a cseréje sokkal többe fog kerülni, mint simán csak egy másik cirkó-kazánt akasztani a helyére" – mondta a lakó. A várható felárnak két oka is volt: egyrészt, hogy a nyitott égésterű (tehát az égéshez szükséges levegőt is a lakásból szívó) rendszer helyére csak külső légbeszívású turbós vagy kondenzációs kazánra lehet cserélni a kazánjukat; a másik pedig, hogy az időközben megváltozott szabványok új tipusú kéménybélelést is előírtak. Ez utóbbi jelentette végül a költségek majd kétharmadát.
Péterék titkon számítottak arra, hogy a kazán még egy évet legalább kibír, és addig talán lesz olyan központilag kiírt, és számukra is igénybe vehető lakás-energiahatékonysági pályázat, amivel az alsó hangon 800 ezer forintra kihozott kazáncserés kérdést némileg csökkenteni tudnák. Elmondása szerint, amikor a kazáncsereprogramot tavaly szeptemberben meghirdették, úgy érezte, hogy eljött az ő idejük – végre. Aztán felkereste a több szomszédja által már segítségül hívott, és "jó szívvel ajánlott" fűtéskorszerűsítési cég szakemberét, aki leforrázta. "Azt mondta, hogy higgyem el, a pályázattal akkor se leszek beljebb, ha nyerek rajta némi támogatást. Szerinte az a sok idegesség, ami a szinte biztosan csúszó kifizetések, az előírásokból adódó többletdokumentációval és többletkiadással jár, jószerével elviszi majd a támogatási összeget" – meséli Péter, aki elmondása szerint hitte is, meg nem is, amit a szakember állított.
Az élet szólt-e közbe, és így volt-e törvényszerű, nem fog már kiderülni, Péterék végül nem pályáztak (mert remélték, hogy nyerhetnek még egy évet), ám decemberben megadta magát a kazán. "Kihívtuk azt a szerelőt, aki évente karbantartotta, de már ő is csak a teljes kimúlását állapította meg" – tette hozzá.
A szerelő egyből teljes készülékcserét javasolt, és mondott pár készülékmárkát, amit a lakás méreténél és igényeinél fogva ajánl. Három nap alatt beszerezték és kiszállíttatták egy márkaboltból az új cirkó-kazánjukat is. 5 nappal a régi kazán kimúlása után egy gázszerelő dolgozott a rézcsövekkel az új kazán csatlakozásán, estére hozta a márka szakemberét, aki a bekötést és a beüzemelést átvizsgálta, és közel 20 ezer forint fejében kiadta a garanciát is a készülékre.
Ugyanezen időszak alatt Péterék a társasház közös képviselőjével és a már említett fűtéskorszerűsítési cég szakijával egy nap alatt találtak egy megbízható kéményest, akivel megalkudtak nemcsak a munkadíjról, de arról is, hogy a kéménybe építendő, előírás szerinti anyagokat és kéményelemeket a szaki előzetesen bemutatja, és számlát is hoz róla. Péterék azt is kikötötték, hogy a szerződésben legyen benne: a kivitelező minden adminisztrációs és esetleges garanciális kötelezettséget is magára vállalt (ilyen bejelentés a kéményseprő vállalat felé, illetve az esetleges hibák 3 napon belüli garanciális kijavítása stb.). A szerződésből egy dolog maradt ki a felek összekacsintása következtében: a munkadíj összege.
A rendszer-upgrade így Péteréknek összesen 845 ezer forintjába került. A kazán és a kémény azóta is kifogástalanul működik, és bár a kéményseprők ugyan csak 3 héttel a rendszer beüzemelése után érkeztek a saját mérőműszereikkel, mindent rendben találtak. Erről a Főkétüsz papírt is adott; a csaknem 40 ezer forintos engedélyezési díjat azonban pályázattal vagy anélkül, ki kellett fizetni.
| A kazáncsereprogram |
Tavaly szeptember közepén, egy konferencián dobta be a kormány azt az elképzelését, hogy bő 2,5 milliárd forintos keretből lakossági energiatakarékossági beruházásokat, ablakcserét, szigetelést, kazán-, hűtő- és mosógépcserét támogat meg költségvetési pénzből. A kazáncsereprogram – hivatalos nevén az Otthon Melege Program Fűtéskorszerűsítés Alprogramja – szeptember végén pályázati felhívásként meg is jelent. Az 1 milliárd forintos keretösszeg szétosztását az NFM az ÉMI-re (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.) bízta, amely a rendszert úgy kívánta igazságosabbá tenni, hogy a pályázatokat régiókra bontva, külön időpontokban startoltatta el. A rendszerösszeomlásokon, a bedugult kommunikációs csatornákon és a minden régióban gyorsan bebizonyosodott forráskimerüléssel leginkább az vált nyilvánvalóvá, hogy a lakosság ilyen támogatások többszörösét igényelné. A kazáncsereprogram ráadásul valójában akár egy teljes, komplex fütéskorszerűsítéshez is igényelhető utólagos támogatást ígért – legfeljebb az összköltség 40 százaléka, de legfeljebb 650 ezer forint erejéig. Az "ingyenpénz" kifizetésével kapcsolatban a pályáztatás lebonyolítását vállaló ÉMI hivatalosan legutóbb májusban adott hírt magáról; a cég weboldalán most is nyitó oldali hír, hogy a kazáncserés pályázatok közül a "harmadik felterjesztési csomagjában lévő pályázatok" miniszteri támogatásban részesültek, és erről az érintetteket 15 napon belül e-mailben értesítik. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
