2015. augusztus. 11. 07:46 MTI Utolsó frissítés: 2015. augusztus. 11. 11:29 Gazdaság

Az építőipart is tisztítja az ellenőrző rendszer

Az elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer bevezetése óta a hazai nyílászárókat gyártó cégek növelték termelésüket, előnyei ellenére az ekáer azonban még mindig jelentős adminisztrációs terhet ró a cégekre.

Több mint fél évvel az ekáer (elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszer) bevezetését követően a térség országaiból "nem teljesen szabályosan" behozott kisebb építőipari termékek mennyisége is csökkent, így például a hazai nyílászárókat gyártó cégek növelték termelésüket – írta keddi számában a Napi Gazdaság Szarka Lászlóra, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) ügyvezetőjére hivatkozva.

Szarka László megemlítette, hogy előnyei ellenére az ekáer még mindig jelentős adminisztrációs terhet ró a cégekre. Jelezte, egyes kereskedők "ügyeskedése" ellen hatásos lehet a rendszer, de nagyobb szolgálatot tenne, ha oly módon sikerülne fehéríteni az építőipart, hogy minél nagyobb arányban lehetne elérni a számlás anyagbeépítéseket, kivitelezéseket.

Az adóelkerülésben nem az építőiparban használt termékek szállítása "vitte a prímet" az ekáer bevezetése előtt sem, legalábbis a nagyberuházásoknál semmiképpen – mondta a lapnak az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke. Vermesy Sándor szerint az állami megrendelésű mély- és útépítéseknél "nehezen indokolhatónak" tűnik az ekáer használata, amely sok pluszfeladattal jár.

Hozzátette, hogy több ponton módosult a rendszer, melyet finomítottak, de a mentességi szabályok például jelenleg sem egyértelműek. Megjegyezte, mivel kiemelt kormányzati szándék a vállalkozások adminisztrációs terheinek és a bürokráciának a csökkentése, további módosításokra, könnyítésekre lenne szükség a rendszerben, aminek kidolgozásában az ÉVOSZ partner lesz.

zöldhasú
Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. április. 11. 19:00

„A verseim nem én vagyok: az vagyok én, amit itt irok” – máig sokkolóan hat József Attila kevésbé ismert arca

Évtizedekig elzárva tartották a nagyközönség elől, majd amikor szóba került a nyilvánosságra hozatala, mind az irodalmárok, mind a pszichológusok tiltakozni kezdtek ellene. Nemcsak azért, mert a szocialista erkölcsbe ütközött, hanem attól is tartottak, hogy a megjelentetése lejáratná a pszichoanalízis módszerét, valamint összetörné az olvasókban élő, kultikus József Attila-képet. A Szabad-ötletek jegyzékének idei újrakiadása és a József Attila pszichoanalízisét feldolgozó, ezen a héten mozikba kerülő új film, a Reménytelenül egyaránt a közönség nem szűnő érdeklődését mutatja a téma iránt. A ma 120 éves József Attiláról, a költőről és a magánemberről, továbbá a Szabad-ötletek jegyzékének publikálását övező vitákról kérdeztük az első kiadást tető alá hozó Tverdota György irodalomtörténészt, a József Attila Társaság elnökét, az életmű egyik legavatottabb ismerőjét.