Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A magyar lakosság 30 százalékának van olyan nyugdíjas hozzátartozója, aki segítségre szorul, és 21 százaléka aktívan részt is vesz idősebb rokona támogatásában. Többségük számára ez anyagi áldozattal jár annak ellenére, hogy leggyakrabban nem pénzzel, hanem természetben – például a nagybevásárlás intézésében, orvoshoz szállításban – nyújtanak segítséget. A még aktív szülők felnőtt korú gyermekeinek 63 százaléka úgy véli, nem lesz majd pénze nyugdíjas szülei támogatására – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. megbízásából készült kutatásból.
A 18–59 éves magyar lakosság 52 százalékának legalább egyik szülője nyugdíjas már, 30 százalékának pedig van olyan nyugdíjas korú rokona, aki segítségre szorul. Utóbbi csoport 70 százaléka ki is veszi a részét az idős rokon támogatásából. Készpénz formájában 47százalék nyújt segítséget: legtöbben eseti jelleggel (26 százalék), vagy rendszeresen (18 százalék) adnak kisebb-nagyobb összegeket, amit nem kérnek vissza, és elenyésző azok aránya, akik csak kölcsönt adnak – derül ki a CIG Pannónia megbízásából készült 2015. áprilisában készült reprezentatív kutatásból.
Az anyagi támogatásnál gyakoribb a természetbeni segítség: a nyugdíjas hozzátartozónak segítő magyarok 50 százaléka szokott nem pénzbeli támogatást nyújtani úgy, hogy az kiadással is jár számára.
A biztosító kutatásából az is kiderül, hogy leggyakrabban élelmiszer vásárlásában nyújtanak anyagi, vagy nem pénzügyi, de kiadással (pl. benzinköltséggel) járó segítséget (57 százalék). Ezt követi a gyógyszerbeszerzés (48 százalék), a váratlan kiadások finanszírozása (37 százalék) és a rezsiköltség kifizetése (28 százalék). A nyugdíjas hozzátartozók támogatása átlagosan havi 14 900 forintjába kerül az őket támogató rokonoknak.
Azok a felnőtt magyarok, akiknek legalább még az egyik szülője nyugdíj előtt áll, többnyire úgy gondolják, hogy nem lesz majd módjuk a nyugdíjas szülők támogatására (63 százalékuk vélekedik így). E csoport 74 százaléka úgy véli, egyszerűen anyagilag nem lesz rá képes, 21 százalékának pedig a gyermekei támogatása miatt nem marad erre pénze. Csupán az aktív korú szülővel rendelkezők 9 százaléka gondolja biztosnak, hogy lesz majd lehetősége nyugdíjas szülei anyagi támogatására.
A KSH előrejelzései szerint négy-öt évtized múlva a mai kb. 30 százalékról 50 százalék fölé emelkedik a nyugdíjasok aktív korú lakossághoz mért aránya, ami komoly finanszírozási problémát jelent majd az állami nyugdíjrendszer számára. Ez azt jelenti, hogy szükségünk lesz saját megtakarításainkra is, ha időskorunkban anélkül is fenn szeretnék tartani a megszokott életszínvonalat, hogy gyermekeink anyagi támogatására szorulnánk. A megkérdezettek 66 százalékának semmilyen pénzügyi tartaléka nincs időskorára.* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
