Augusztusig van meg a nagy erőkkel folyó beruházáshoz a pénz, de az állami vagyonkezelő lehet, hogy nem akar már többet adni a Tokaj Kereskedőháznak, a legnagyobb állami borászatnak - írta meg a VS.hu. Állítólag a kormányzatra befolyással bíró mádi borászok tehetnek keresztbe Lázár János helyi érdekképviselőjének, Tombor Andrásnak, de a kép azért nem ennyire egyszerű. Megmutatjuk, miért.
Leállhatnak azok a többmilliárdos fejlesztési programok, amelyeket a kormány indított még 2013-ban a tokaji borvidéken, miután az elmúlt hónapokban megromlott a Tokaj Kereskedőház Zrt. (TK) és az állami tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. viszonya. A tokaji borok egyharmadát előállító állami cég működését most az a hitel biztosítja, amelyet az MNV adott a társaságnak. A pénz azonban augusztusban elfogy - írja a VS.hu.
A cikk szerint 2014 decemberében az állami vállalat tulajdonosi jogait ellátó MNV 4,5 milliárd forint hitelt adott a Tokaj Kereskedőháznak, melyből 1,8 milliárdot az új palackozóüzem megépítésre fordítanak, 1,9 milliárdot a cég működtetésére (azzal együtt. hogy mint azt a hvg.hu korábban megírta: drasztikus munkaerő átalakítás, illetve céges szerkezeti átszabás is lezajlott a cégnél) fordítanak, a fennmaradó 800 millió forintot pedig a tavalyi szüretkor, a szőlő felvásárlására fordították. A VS szerint ez a pénz elfogyott, és félő, hogy sem a beruházások befejezésére, sem pedig az idei szüreti felvásárlásra nem lesz már pénz.
Ezzel kapcsolatban feltett kérdésünkre az állami cég azt közölte, hogy "A Tokaj Kereskedőház Zrt. jelenleg is egyeztetéseket folytat az MNV Zrt-vel a vállalat további finanszírozásának biztosításáról, de a folyamatban lévő tárgyalásokról nem adható felvilágosítás. A fejlesztési projektek jelenleg megfelelő ütemben haladnak és a beszállítok kifizetése kapcsán pedig nem merült fel fennakadás." Ugyanakkor azt a cég is elismerte, hogy jelenleg a vállalat finanszírozása rendezve csak augusztusig van, de mint közölték: "biztosak vagyunk abban, hogy a magyar állam hosszú távon elkötelezett a Kereskedőház fejlesztése és Tokaj Borvidék megújítása mellett".
Az ügyre közelről rálátó forrás lapunkkal azt közöte, hogy bár a témában "semmi sem biztos", amennyiben a politika nem ír felül mindent, akkor az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az MNV (melynek vezetőjét februárban lecserélték) továbbra is finanszírozni fogja a Tokaj Kereskedőház beruházását. "Legfeljebb finomhangolásokat ír majd elő az MNV az eddigiekhez képest" - mondta a forrás arra hivatkozva, hogy a vagyonkezelő korábban az állami cég középtávú üzleti tervét is elfogadta. Ahogyan az ütemezett beruházás egészét is, sőt, az idei, emelt szőlőfelvásárlási árakhoz is szükség volt arra, hogy az MNV "rábólintson".
Ebből az következik, hogy a jelenlegi helyzet a Tokaj Kereksedőháznál zajló munkákra nézve inkább technikai jellegű kérdésnek tekinthető, sem mint gazdasági vészhelyzetnek. Azt ugyanis tényleg elég nehéz például elképzelni, hogy az augusztusi határidővel eleve csak 60 százalékig készre építeni tervezett palackozót ne akarná az MNV is befejezni. Márpedig akkor ezt, mint a tulajdonosi jogokat gyakorló állami szerv, a továbbiakban is finanszíroznia kell.
Változás történhet viszont a regionális fejlesztéssel kapcsolatos eddigi elképzelésekben. Ez azért érdekes, mert a borrégióban azt követően erősödtek fel a politikai háttércsatározások, hogy a Kereskedőház ügydöntő felügyelőbizottságának élére került Lázár János megbízottja, Tombor András. Az Erdőbényén saját birtokkal is rendelkező Tombor azonban nem a TK-nál mutatott teljesítménye miatt, hanem az először szintén Lázár János által belengetett 100 milliárd forintos keretösszegű regionális fejlesztési terv megtorpanása miatt vált céltáblává. Arról a több mint másfél éve beígért pakkról van, mely 2020-ig 100 milliárd forintos keretösszeggel ígérte Tokaj-Hegylaja felvirágoztatását, s melyről anno a hvg.hu részletesen is akként számolt be, hogy az már az alapozásnál lényegében elbukott. A munkálatokat koordináló Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanácsban ugyanis szintén Tombor a "főnök", és mint arra a VS.hu rámutat, a Mádon az utóbbi években nagy befolyásra szert tevő borászok ebbéli tevékenységének eredményességét kezdték informálisan firtatni.
(Ezzel kapcsolatban érdemes tudni, hogy Mádhoz kötődik az országos politikából ismert Demeter Ervin, aki a megye "főispánja" jeleneleg. A fiára iratott szőlőjével maga Lázár János is ismerős e körökben, ezért nem keltett nagy feltűnést, hogy tavaly év végén több hegyaljai borászt, köztük sok mádit is meghallgatott L. Simon László a tokaj-hegylajai reformok ügyében. Több akkor "beszélgetőpartnere" is úgy emlékszik, L. Simon azt mondta nekik, hogy a helyzetről jelentést kell tennie Lázárnak, de az államtitkár lapunknak kategorikusan tagadta, hogy részéről bármilyen hivatalos érdeklődés lett volna ezügyben.)
Azt, hogy a borrégió fejlesztésével kapcsoaltban lehet más út, mint amit eddig Tombor elnöklése mellett a fejlesztési tanács kijelölt, érdekes felvetés, mivel a szervezetben miniszterek, illetve delegáltjaik, és a borrégió hegyközségi vezetője ül. Mégis, erre utal a Tokaj Kereskedőháznak adott hitel ügyében, válaszában az MNV. A vagyongazdálkodó azt írta újságírói kérdésre„ hogy "folyamatban vannak a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsával azok az egyeztetések, amelyek a társaság integrátori szerepkörének bővítése és a társaság piaci pozíciójának kialakítása érdekében szükségesek”.
És hogy ennek mi a köze a Tokaj Kereskedőházhoz? Az, hogy szintén a vagyonkezelő válasza közli, hogy „az egyeztetéseket követően a Tokaj Kereskedőház Zrt. részére forrásokat az újrafogalmazott stratégiai célok és az ehhez kapcsolódó feladatok függvényében lehetséges biztosítani”. Vagyis: a regionális tervek jóváhagyása / módosítása után kerülhet sor arra, hogy a Tokaj Kereskedőház ügyében a "mire mennyit adnak" kérdését megválaszolják.
A történet folytatása következik - augusztusban.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.