A Transparency International Magyarország szerint a Paks II. beruházás titkosítása nem állja ki az alkotmányosság próbáját, ezért álláspontjukat és a részletes szakmai érveiket az Alkotmánybírósággal is megosztották.
Az Országgyűlés március 3-án fogadta el a Paksi Atomerőmű-beruházással összefüggő adatokat 30 évre titkosító törvényt. A Transparency International Magyarország szerint a nemzet biztonságát éppen, hogy nem a gigantikus volumenű atomerőmű-beruházás évtizedekre történő titkosítása szolgálja, ezért nyílt levélben arra kérték Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt, ám az államfő nem hallgatta meg a kérésüket.
A parlamenti képviselők egynegyede az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte. Az alkotmánybíráknak azt kell eldönteniük, hogy a paksi beruházással összefüggő „üzleti és műszaki adatok, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatok” megismerhetőségének nemzetbiztonsági megfontolásokból 30 évre történő kizárása összeegyeztethető-e Magyarország Alaptörvényével.
A Transparency International Magyarország szerint a Paks II. beruházás titkosítása nem állja ki az alkotmányosság próbáját, ezért álláspontjukat és a részletes szakmai érveiket az Alkotmánybírósággal is megosztották.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.