Külföldi bankok, brókercégek, alapkezelők és biztosítótársaságok működhetnek a rijádi értékpapírpiacon, amennyiben megfelelnek bizonyos kritériumoknak. Így bizonyítaniuk kell, hogy legalább öt éve működnek és az általuk kezelt vagyon értéke eléri a 18,75 milliárd riált (4,4 milliárd euró). További megkötés, hogy a tőzsdei licenccel bíró cégek nem szerezhetnek 5 százaléknál nagyobb üzletrészt egy-egy tőzsdén jegyzett cégben, ügyfeleik üzletrésze összesen nem haladhatja meg a 20 százalékot és a külföldiek birtokában lévő részvények összértéke nem haladhatja meg a teljes piaci kapitalizáció 10 százalékát. Ezen kívül nem vásárolhatnak részvényeket öt Mekkában és Medinában működő, főleg építőipari cégben, mert ezekbe a szent városokba csak muszlimok léphetnek be.

A külföldi tőke beáramlása fontos, mert az olajárak csökkenése miatt jelentősen visszaestek a szaúdi királyság költségvetési bevételei, ami kihat a kormánymegrendelésektől függő vállalatok tevékenységére. A kormány kénytelen részben a devizakészletekből finanszírozni a kiadásokat.

Megfigyelők szerint azonban a külföldi tőke csak lassan és óvatosan fog mozdulni. Visszatartó erejűek a szigorú megkötések, ráadásul a helyi befektetők, számítva a tőzsde megnyitására, vagyonkezelők szerint ésszerűtlen magasságokba verték fel az árakat.

A rijádi Tadawul tőzsde a Közel-Kelet legnagyobb értéktőzsdéje, a jegyzett vállalatok piaci kapitalizációja eléri az 585 milliárd dollárt.

A Tadawul a piacnyitástól az intézményi befektetők súlyának növekedését és a kisbefektetők visszaszorulását is várja. A részvények 34,4 százaléka szaúdi magánszemélyek kezében van, de a forgalom közel 90 százalékát ők bonyolítják le, sokszor nagy árfolyamkilengéseket okozva.