Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Költségvetési Tanács elnöke szerint megvalósítható a jövő évi költségvetés, de lényegében olyan bizonytalanságokat sorolt fel, amelyek alapján fogalma sem lehet arról, hogy valóban megvalósítható-e.
Nem szabad rendszert csinálni abból, hogy a kormány tavasszal nyújtja be a jövő évi költségvetést – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Költségvetési Tanács elnöke. Kovács Árpád szerint kétségtelenül vannak bizonytalanságok: „mi lesz az orosz-ukrán konfliktussal; kitart-e az európai konjunktúra; az autóipar szárnyalása Európában változatlanul halad-e; milyen lesz a mezőgazdasági év az európai forrás abszorpciónál, mekkora lesz a visszatörés – mert valami lesz, az egyértelmű az újabb ciklus miatt" – mondta. (Egy hete egyébként már nyilatkozott a büdzséről.)
"Nem osztják azokat az aggodalmakat, amiket mi az egyes adónemeknél érzékeltünk. A másik, ami látható, hogy a Költségvetési Tanács a bevételi oldalon – nem csak az adókra gondolva, beruházásokkal összefüggő, beruházási alap pénzügyi feltöltésénél – óvatosabb megközelítést képviselt, bár az idén kisebb, mint a korábbi évben volt, de megjelenik az a gondolatsor, hogy azt költsük el, ami biztos."
Azt is mondta, a kormány nem számolt a forint jelentős árfolyamromlásával. Az elmúlt öt-hat évben olyan 1700 milliárdos kiadásnövekedést okozott az árfolyam növekedése, tehát nagyon nagy jelentősége van az árfolyamnak, ahogy a kamatoknak is. Ebből adódóan az árfolyam alakulása fontos tényezője a költségvetésnek.
Mindemellett Kovács Árpád szerint a 2016-os költségvetés megvalósítható, és megfontolják a Nemzetgazdasági Minisztérium kockázati észrevételekre adott válaszait. Pozitív kockázatként említette a fehéredéssel összefüggő adóhivatali lépéseket. "Különböző mérések alapján az hiszem, a szürkegazdaság arányát Magyarországon 20 százalék fölöttinek tartják. Ez a rendszerváltoztatáskor, ismereteim szerint, jóval nagyobb, 30 százalék körüli volt" – mondta.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
