Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A vasárnapi boltzár miatt a kisboltok és a piacok már valószínűleg elszipkázták a hipermarketek vásárlóközönségének közel ötödét. Ebben fontos szerepe lehet az áruházakban szombatonként tapasztalható tömegnyomornak, és annak is, hogy az új rendszer sokszor megoldhatatlan helyzetek elé állítja az egyébként is súlyos időhiánnyal küszködő családokat. A Fideszt nem érdeklik a hatások, mert – mint állítja – értékalapú politikai döntést hozott, nem érdekes, hogy népszerű-e vagy van-e rövid távú politikai haszna.
Elképesztő tömeg van ma is, de március közepétől, a vasárnapi boltzár élesedése óta minden alkalommal sokkal hosszabb előttem a sor. Hiába hozok minden héten az előző heti adagnál 10-20 százalékkal több árut, mindet elkapkodják. Nem most, hanem normál esetben két órával később kellene ilyen üresnek lennie a pultnak.
Ezt egy mozgópékárus mondta most vasárnap a Budapesttől pár kilométerre fekvő, 18 ezres lélekszámú Gyömrő piacán, amikor munkatársunk értetlenül állt az előtt, hogy reggel fél 9-kor már csak alig pár zsemle és kenyér volt a megszokott bőséges választék helyett. És valóban, legalább tízen voltak munkatársunk előtt és utána is a sorban, de mire végigküzdötte magát, alig maradt neki miből választani. De a többi hoppon maradt piacra járó ember is elégedetlenkedett.
És az árus esete nem egyedi.
Tülekedés a piacon az 1300 forintos eperért
Bár hivatalos adatok, statisztikai számsorok még nem állnak rendelkezésre (bár a kormány erősen bizonyítaná, hogy nő a forgalom – erről keretesünkben írunk), a jelek szerint bejött a kormány egyik terve a vasárnapi boltzárral: Ovasóink visszajelzése alapján a külföldi tulajdonú áruházláncoktól a vásárlóközönség 15-20 százalékát is elterelhette a kisboltok és a piacok felé. Mivel az elmúlt hétvégéken a megszokottnál jóval nagyobb nagy tömeggel kellett megküzdenünk a nagybevásárlásaink során, arra kértük olvasóinkat, segítsenek összegyűjteni a vasárnapi boltzárral kapcsolatos eddigi tapasztalataikat és a megoldásaikat (ez pedig a cikk, amit cserébe ígértünk).
A több ezer visszajelzés egybevág például azzal a tapasztalatunkkal, hogy több piacon a szokásosnál jóval nagyobb tömeget láttunk az elmúlt hetekben. Persze, régebben is voltak sokan, de amivel mostanában találkozunk hetek óta, azt már tumultusnak hívják. Az árusok – és nem csak az az egy, fent említett, a gyömrői piacon pékárut kínáló – is azt mondják, érezhetően többen járnak mostanában piacra, valószínűleg a vasárnapi boltzár miatt.
Ezt magyarázta több zöldség-, illetve húsárus is a gyömrői piacon tegnap, és ezt mondta az azt megelőző vasárnap is. A 18 ezres városban vasárnap zárva van a Tesco, a Spar, a Coop és a Reál is, de a féltucat CBA-kisboltból is csak 2 tart nyitva. Gyömrőn még olyat is láttunk a hagyományosan vasárnap nyitva levő piacon, hogy több árus előtt hosszabb sorok alakultak ki (sokan közülük epret árultak, amelynek ilyenkor nagy keletje van, még úgy is, hogy egy hete 1300 forintért adták kilóját, tegnap, vasárnap pedig 1100 forint körüli árakkal találkoztunk).
De nemcsak a gyömrői piac lett felkapott, hanem több embert látunk a vasárnapi boltzár bevezetése óta a Hunyadi téri és a Bosnyák téri piacon is, nem is beszélve a vásárcsarnokokról.
Tömegnyomor a szombat
Nem csak azért fordulunk a kisboltok és a piacok felé, mert vasárnap nem vásárolhatunk a hiperekben: azt is nehezen viseljük, hogy a kiesett egy nap miatt a hét több napján tömegnyomor alakul ki az áruházakban. A vasárnapi boltzár március közepi élesedése után is sokan meghosszabbodott sorokról számoltak be a kasszáknál, és ez, úgy tűnik, sok helyen maradt is. Egyik olvasónk az egy héttel ezelőtti állapotokról szólt így:
A Dunakeszi Decathlon külső parkolója is dugig volt kocsikkal, pedig ott szinte soha sem láttam egyetlen parkoló autót sem. Az áruházban tömegnyomor, zsivajgó, türelmetlen gyerekek, ideges szülők. Összes kassza nyitva, a sor nem volt vészes, a pénztárosok kitettek magukért.
Hasonló jelenséggel találkozott a vasárnapi boltzár miatt bosszankodó olvasóink 90 százaléka, és tízből csak egy olvasónk mondja azt, hogy nem tapasztal nagyobb tömeget az áruházakban, mint a kötelező zárva tartás bevezetése előtt. A visszajelzések alapján főleg pénteken és szombaton alakulnak ki nagyobb tumultusok a hipereknél.
Egy bonyhádi olvasónk a mostanit megelőző szombaton a Tescóba indult, de végül a közelebbi Lidlben kötött ki, mert
a főúton olyan hosszú kocsisor alakult ki, hogy nem lehetett megközelíteni a hipermarketet. A Lidl parkolóban alig lehetett leparkolni, a boltban mindegyik kassza ment, alig volt bevásárlókocsi, és nagyjából száz vásárló volt egyszerre a helyiségben.
Munkatársunk most és múlt szombaton is a maglódi Auchanba zarándokolt el. Lépni sem lehetett, meg is fogadta, ezt az őrületet többé nem kívánja átélni, gyerekkel meg végképp nem jön el. Több ismerőse is, akikkel összefutott a hiperben, hasonló konklúzióra jutott: megpróbálják helyi, kisebb üzletekben elintézni a bevásárlást a jövőben, még ha ahhoz több üzletbe is be kell ugrani. Másik munkatársunk a most szombatról nyilatkozott úgy, hogy Budaörsön annyian voltak az üzleti parkban, mint a sáskák. Dunakeszin és Szigetszentmiklóson tegnap, vasárnap nyitva volt az üzleti park, előbbiben járt is egyik kollégánk, aki szerint hemzsegtek a vásárlók.
A keményen dolgozó kisemberek pórul járnak
Utólag meglepő, hogy a kormánynak éppen az volt az egyik érve a vasárnapi zárva tartás mellett, hogy a családok így majd többet lehetnek együtt. Ehelyett több olvasónk arról számolt be, hogy ez még inkább kifeszítette a családi időgazdálkodást és sokszor megoldhatatlan helyzetbe hozza a szülőket, mint például ennél az olvasónknál:
Egy átlagos család vagyunk (2 kisgyerek, 2 aktív, dolgozó szülő) és nem vagyok képes elintézni az összes vásárlást egy nap (szombat) alatt. Mert ha még az élelmiszer-bevásárlást elintézem online, de friss, hazai zöldségért gyümölcsért már elmennék a piacra. Emellett minden szezon elején ruhát, cipőt kell venni a gyerekeknek, és mivel szeretünk sportolni, sporteszközökért gyakran járunk Decathlonba és az Intersport áruházakba (pl. görkoriért, új úszószemüvegért, labdákért. Van egy zsebkendőnyi kiskertünk is, ezért a kertészetben virágföldet, palántát, magot, növényt is szeretnék venni. Ha szülinapra vagy más alkalmakra kell vásárolni, esetleg barkácsáruházba vagy IKEA-ba szeretnénk elmenni, de csak munkaidő után (vagy sehogyan sem) tudjuk megtenni.
Arról nem is beszélve, hogy szombat délutánonként olyan dugók alakulnak ki a belvárosban (fonódó villamos, 4-6 felújítás), hogy képtelenség gyorsan megoldani a vásárlásokat (csak hétvégén használjuk az autót, de akkor kénytelenek vagyunk, hiszen 2 gyerekkel nem indulhatunk el külső bevásárlócentrumokba tömegközlekedéssel). Elfeledik a törvényhozók, hogy amikor még zárva voltak vasárnaponként az üzletek, az édesanyák 4-ig dolgoztak, és maradt idejük hétköznapokon is a vásárlásra. Ma már nem ez a jellemző.
Az is „érdekes” helyzetet szül, ha mindezt még egy ingázással járó munkahely bonyolítja:
Nos, én 40 km távolságról ingázom naponta. Az a budapesti forgalmat figyelembe véve egészen pontosan napi 2,5-3 óra (szerencsés napokon csak 2). Azaz elindulok otthonról reggel 1/2 7-kor, 8 körül érkezem a munkahelyemre, ledolgozom a napi 9 órát, tehát 5 előtt nem indulok haza. Hazafelé ismét egy-másfél órás út, általában (legalább) 1/2 7, mire otthon landolok. Ebből logikusan következik, hogy hétfő és péntek között esélytelen vagyok bármiféle bevásárlásra. Persze ehhez hozzátartozik, hogy én nem csak vasárnap szeretnék a családommal lenni, hanem hétköznap esténként is. Ha netán olyan úri huncutságra adnám a fejem, mint valami hobbi, netán sport vagy egy egyszerű fodrász, akkor 9 előtt nem érnék haza. Na de ilyen luxusról már álmodozni sem merek.
Nos tehát, marad a szombat. Ha uram bocsá' fél 7-ig lustálkodom szombat reggel, akkor már lelkiismeret-furdalásom van, mert 12 után nincs friss áru a polcokon. Se zöldség, se hús, se tejtermék (laktózérzékeny vagyok). Mivel vasárnap semmi nincs nyitva, a nagy áruházak változtattak a beszállítási napokon, a friss árut igyekeznek szombaton mihamarabb eladni. Piac nálunk nincs, hentes is csak bizonyos napokon, 8-17 közötti nyitva tartással. Tehát az egy dolog, hogy szombaton idegőrlő sorban állással töltöm a drága pihenőidőm, de voltaképp semmi értelme nincs, mert csak mirelitet tudok hazavinni, meg tartós tejet.
Eközben a kormánypártot nem érdeklik a hatások, ugyanis a vasárnapi boltzárat azért vezette be, mert a kitalálóinak tetszik – lényegében ez a következtetés vonható le Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti képviselője Origónak adott minapi interjújából. A kérdésre, hogy a vasárnapi boltzárnak lehet-e pozitív politikai hatása, a képviselő azt válaszolta: „Egyértelmű és világos pozitív gazdasági hatása van annak, hogy a magyar tulajdonban álló kisboltok nyitva lehetnek, így számukra ez mindenképpen kedvező. Egy értékalapú politikai döntésnél sok esetben nem csak azt kell mérlegelni, hogy egy döntés népszerű-e, lesz-e rövid távú politikai haszna.”
Mégis sokan kitartanak a hiperek mellett
Az összes nehézség ellenére 10 emberből 8 még most is a hipereket választja, és a vasárnapi bevásárlást átteszi másik napra olvasóink visszajelzései alapján. De van 15-20 százaléknyi ember (a nem reprezentatív felmérésünk alapján), akik otthagyták a hipereket, és máshol, kisebb boltokban oldják meg a bevásárlást.
| Nőtt a forgalom. OK, ez mindig így szokott lenni ilyenkor |
| A kormány azt mantrázza, hogy a vasárnapi boltzár nem vetette vissza a forgalmat. A nemzetgazdasági tárca az adóhatóságnak az online kasszák adataiból (a vasárnapi boltzáras törvény március közepi hatályba lépését megelőző 9 hét és a törvény utáni pár hét adatait összevetve) azt olvassa ki, hogy nőtt a forgalom, és a statisztikai hivatal márciusra vonatkozó számaiba is ezt látja bele. Amint azonban a napi.hu rámutatott, nem jó a viszonyítási alap, mert minden évben nő tavasszal a forgalom a téli hetekhez, hónapokhoz képest. Sőt, az elmúlt években lemérhető növekedési tempótól az idei elmarad. A kiskereskedelmi forgalom pontos alakulására a boltzár miatt inkább nyárra gyűlik össze annyi adat, amiből már biztosabban mérleget lehet vonni. |
Nagyjából a hét mindegyik napjára jutott a korábban vasárnap vásárlókból, de vannak kiemelkedő napok, amikre jóval több vásárló összpontosul. Nyilván nem véletlen, hogy a legnagyobb tömegbe szombatonként botlottunk, hiszen több ezer visszajelzést küldő olvasónk közel fele szombatra tette át a nagybevásárlást a boltzár óta, de sokan – olvasóink egyharmada – időzítették inkább péntekre, a maradék nagyobb tömeg pedig csütörtökre maradt.
Ez nagyjából megfelel az áruházak eddigi tapasztalatainak is. Körkérdésünkre a legrészletesebb választ az Auchantól kaptuk, ahol az elmúlt hetekben szombatonként és hétfőnként növekedett meg a vásárlók száma. A Tescónál főként péntek-szombaton érzékeltek jelentős forgalomnövekedést, ami kisebb mértékben hétfőn is tapasztalható. A Sparnál ugyanezekre a napokra terelődött át a forgalom.
Az Auchannál azt is megfigyelték, hogy pénteken és szombaton a vásárlók felkészülnek a vasárnapra, illetve hétfőnként jellemzően az otthoni készletek újratöltése miatt mennek be az áruházakba. Szombatonként pedig keresettebbek azok az árucikkek, amelyek a vasárnapi családi időtöltés kellékei lehetnek, így például a sportszerek, a szabadidő ruházat, kertészeti és grill árucikkek, vagy a játékok.
A tömeg eloszlását persze a hiperek is próbálják befolyásolni. Az Auchannél például áttették az akciók indulását csütörtökre, amelyekkel a vásárlókat arra ösztönözik, hogy már csütörtökön elintézzék a hétvégi bevásárlást. Az áruházak a szabadon választható vasárnapi nyitva tartást is elkezdték felhasználni, és vevőcsalogató húzásokkal hívják fel magukra a vásárlók figyelmét. Az Auchannál például most vasárnap Törökbálinton és Budakalászon tartották nyitva a hipermarketet, és a törökbálinti hiper mellé műszaki outletet is nyitottak. A Szigetszentmiklóson májusra tervezett vasárnapi nyitva tartásukat azzal igyekeznek vonzóbbá tenni, hogy egyéb programok mellett a televíziókra 15 százalék kedvezményt ad az áruház.
A hiperek nem tudják, hogyan hat a forgalmukra
Azt a kérdést, hogy csökkent-e a forgalmuk a vasárnapi boltzár bevezetése óta, az élelmiszerláncok így vagy úgy hárították. A Tesco sajtóosztálya például azt írta, amellett, hogy a vasárnapi zárva tartás összességében negatívan hat a forgalomra, nehéz hosszú távú következtetéseket levonni az elmúlt hetek alapján, hiszen a mostani időszak forgalmát a vasárnapi zárva tartáson kívül több más tényező is befolyásolta (pl. a május 1-jei, pénteki zárva tartás), így trendekről még korai lenne beszélni. Az Auchan azt válaszolta, a várakozásaik szerint alakulnak a számok.
A Spar szerint is meg kell várni az első 2-3 hónapot, hogy a forgalomcsökkenéssel kapcsolatban választ lehessen adni. Annyi biztos, hogy a vasárnapi napokon az összes forgalmuk átlagosan 8 százaléka bonyolódott 2014-ben – írták. A Lidl, a Coop és a Reál nem is reagált a kérdéseinkre, az Aldi pedig nem kívánt nyilatkozni. A CBA is csak annyit írt, pontos adatok még nem állnak rendelkezésükre a forgalmat illetően.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
