Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A kormány háromszor is bejelentette, hogy csökken a személyi jövedelemadó kulcsa, és nagyon jól járnak, akik szeretik a disznóhúst, de utálják az illetékeket. Brüsszel zöld utat ad az orosz-magyar atommegállapodásnak, és kiderült, melyik pályázatok miatt függesztette fel a 700 milliárdos támogatásunkat. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Nagy hírrel készült a kormány a hétre, ennek örömére legalább háromszor bejelentette ugyanazt: a 2016-ra tervezett adócsökkentőcsomagot. Varga Mihály először kedden állt ki Rogán Antallal, és a készülő jövő évi költségvetéssel kapcsolatban elmondta, hogy 16 százalékról 15-re csökkentik jövőre a személyi jövedelemadó kulcsát, növelik a kétgyermekesek gyermekenként járó családiadókedvezményét, 27százalékról ötre csökkentik a sertés tőkehús áfáját, és mintegy 10 milliárdos díj- és illetékcsökkentést hajtanak végre. Aztán szerdán is kiállt, megismételte az egész sztorit, majd még elárulta, hogy a kétgyermekesek családi kedvezménye 10 ezerről 12500 forintra nő. Majd csütörtökön LázárJános is elmondta ugyanezt, olyan értékes megjegyzésekkel megtámogatva a csomagot, mint: a sertéshús áfáját azért csökkentik, mert az jobb, ha olcsóbb a sertéshús, mint ha drágább.
Brüsszelnek már nincs baja az új magyar atomerőmű építésével. Legalábbis ezt mondta Lázár János, miután hétfőn bejelentette: az EU hivatalosan már nem kifogásolja azt az orosz-magyar szerződést, mely a 12 milliárd euróból építeni szándékozott Paks 2 projektben az üzemanyag-ellátás kérdését kezelte. (Korábban a Financial Times címlapos anyagot írt arról, hogy az Európai Bizottság blokkolja az új paksi blokkok orosz építését.)
Lázár azt is mondta, hogy a Brüsszelben tartott intenzív tárgyalások után az uniós szervek elfogadták a magyar érveket, a kormány pedig rábólintott arra a brüsszeli álláspontra, ami egy új megállapodáshoz vezetett. Nem hivatalos brüsszeli források szerint az uniós jóváhagyás egyiklegfontosabb kritériuma az volt, hogy 20 év helyett csak 10 évre köthettek a felek orosz fűtőanyag-beszállítási kizárólagosságot. Az orosz hitelre épülő projekttel kapcsolatban még tárgyal a kormány az Európai Bizottsággal (az állami támogatás és a közbeszerzés kérdéskörében), de Aszódi Attila, a paksi építkezés kormánybiztosa egy csütörtöki interjúban már arról beszélt, hogy minden esetben "mi kértük a konzultációt a bizottság illetékes igazgatóságaitól". A kormány most már azzal számol, hogy az építkezés 2018-ban, menetrend szerint elkezdődik.
Eljött ez a nap is: bedobta a törölközőt az ország második legnagyobb gázszolgáltatója, az E.On lemond a masszív veszteségeket termelő lakossági gázszolgáltatásról. (A masszív veszteségek nyilván főleg a kormányzati rezsiharcnak és a szektorra kivetett különadónakköszönhetőek.) A cég igyekszik jó képet vágni a dologhoz, és azt mondja, a kiszállás az új üzleti stratégiája következő lépése. Az egyelőre kérdés, hogy ezzel elindul-e az a lavina, mellyel állami kézbe jutna a teljes lakossági ellátás. Ha ez lesz a vége, az a rezsiharc végét is jelenti, ugyanis az állami lakossági szolgáltatás sem lesz nyereséges az általa megszabott árakkal. És persze az uniós szabályok értelmében az állam nem is tolhat be pluszpénzt saját gázcégébe, ami a Főgáz.
Kiderült, melyik az a 19 uniós támogatás, amely fennakadt az Európai Bizottság rostáján, és ami miatt az unió 700 milliárd forintnyi támogatásipénz folyósítását is felfüggesztette. A brüsszeli ellenőrök 53, szúrópróbaszerűen kiválasztott projektet vizsgáltak át, de már ebben a kismerítésben is 19 kifogásolhatót találtak, a 35 százalékos arány pedig nagyon magas. A bizottságnak a jelek szerint elsősorban az fáj, hogy a magyar pénzosztó mechanizmusban rendszerszerűen benne van a túlárazás elfogadásának lehetősége, vagyis az, hogy egy vizsgálatot a piaci ár 23-szorosáért végezzenek el, vagy az, hogy egy nagy értékű gépet ötszörös áron vegyenek meg. A kifogásolt projektek mindegyikét a 2010-es választások után felálló Orbán-kormány ideje alatt hagyták jóvá.
Úgy fest, újabb fegyvert vet be a kormányzat a multik kiszekálásához. Miután a még vállalható jogszabályi eszközöket lassan kimaxolják, beindulni látszik a hatósági eszközök alkalmazása. A héten kartellezés gyanúja miatt hét vállalatot vontak versenyfelügyeleti eljárás alá, közöttük szerepel aTesco-Global Áruházak Zrt., az Auchan Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft., a Metro Kereskedelmi Kft., valamint a DM-Drogerie Markt Kft. A hivatal szerint az előzetes értesítés nélkül lerohant nagy áruházak egyeztetéseket folytattak egyes háztartási papíráru-termékek árának emeléséről. Tavaly ősszel közeli egymás utánban előbb szeptember végén az Aldi kapott tízmilliós versenyhivatali bírságot, majd rá másfél hónapra a Spart kínálták meg 43 millióval. Idén februárban újfent az Aldit sújtották 48 millió forinttal, a múlt hónapban pedig az Auchan kapott mindennaposnak semmiképpen sem nevezhető versenyhivatali gigabírságot.
Literenként hét forinttal olcsóbban tankolhatnak a klubkártyával vagy futballkártyával rendelkező magyar szurkolók a Mol-benzinkutakon, ha kiváltják az ehhez szükséges Green kártyát – jelentette be a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és a Mol Magyarország. Az MLSZ azt reméli, így azok a drukkerek is kiváltják a szurkolói kártyájukat, akik eddig ódzkodtak ettől.
Abszurd magyarázatot adott Matolcsy György MNB-elnök, illetve alelnöke, Gerhardt Ferenc arra a kérdésre, hogy miért nem írták be a vagyonnyilatkozatukba azokat az évi, több mint 10 millió forintos plusz bevételeiket, melyeket a jegybank által pénzelt Pallas Athéné (PA) alapítványaitól kapnak. A Magyar Narancs által feldobott ügy szerint az elnök azt a magyarázatot adta, hogy mivel a tiszteletdíjakat két alapítványnak utalja át, és így „elkölthető jövedelme” ebből nem származott, a dolog el van intézve. Lényegében ezt írta a jegybank is, mely hivatalos közleményt adott ki az ügyben. Mivel az adományok egy része leírható az adóalapból, vagyis a Matolcsy szerint el nem költött jövedelem egy részét ő mégis visszakaphatja, a dolog mégsincs elintézve. Olyannyira nincs, hogy a DK feljelenti a két vezetőt okirathamisításért, illetve a liberális párt is jelezte: eljárást indítana az ügyben.
Célszerűbb volna új metrókocsikat venni a 3-as metró felújítása során - ahelyett, hogy az öreg konstrukciókat felújítják -, ez a véleménye az EU bankjának a magyar kormány álláspontjával szemben. Erről Baranyai László, az Európai Beruházási Bank (EIB) alelnöke beszélt a VG-nek adott interjúban. Azt, hogy miként néz(het)nének ki a kiöregedett, gyakran meghibásodó, szovjet gyártmányú metrókocsik a rekonstrukció után, már el lehet képzelni, miután a bakui, felújított szerelvényekről épp a héten fotók jelentek meg. "A döntés azonban nem a mi kezünkben van" - mondta az EIB alelnöke, hozzátéve: az csak annyiban az ő kompetenciájuk, hogy meghatározzák: a magyar kormány által megszabott feltételek szerint részt kívánnak-e venni a finanszírozásban.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
