Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Magyar Nemzeti Bank szerint szükségessé válhat, hogy a bankok elengedjék a hitelesek adósságának egy részét – erre utal a Magyar Hírlapnak adott interjúban Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.
Szükségessé válhat, hogy elengedjék a hitelesek tartozásának egy részét – lényegében ezt lengette be Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a Magyar Hírlapnak adott interjúban.
A jegybank ügyvezető igazgatója azt mondta, egyelőre két út kínálkozik az elszámolás után sem teljesítő adósoknak: a Nemzeti Eszközkezelő (NET) vagy a készülő adósságrendezési eljárás, a magáncsőd. „Ez a két megoldás több tízezer ügyfélen segíthet, de az adósok nagy részének a problémáját nem tudja megoldani. Így további lépések is szükségessé válhatnak. Érdemes körülnézni és tanulmányozni más országok tapasztalatait, gondolok itt az ír, izlandi vagy horvát példákra” – mondta.
Röviden, ez a tartozások részlegese elengedését jelentené. Az MNB ügyvezető igazgatója ki is tér az interjúban arra, hogy Horvátországban elengedték a legnehezebb helyzetben lévő háztartások adósságát, és ebben a bankok mellett közüzemi szolgáltatók és telekommunikációs cégek is részt vettek, a veszteségeiket pedig az állam nem téríti meg.
Írországban a nem teljesítő jelzáloghitelek kezelésére a jegybank olyan célszámokat határozott meg a bankoknak, amelyekből a nem teljesítő állomány egy részének elengedése következett. Ott is volt magáncsőd, az átstrukturálásokra vonatkozó magatartási kódex, az állam részéről pedig kamattámogatás, illetve tanácsadás. A célszámoktól való elmaradást az ír jegybank szigorúbb értékvesztési szabályokkal szankcionálja.
Az MNB ügyvezető igazgatója szerint „ilyen jellegű megoldásban mindenképpen szükséges gondolkodni”.
Ettől most megint összerezzenhet a bankszektor, mert eszerint az elszámoltatás és a forintosítás ezermilliárd forint körüli vesztesége után újabb komoly veszteségekre számíthatnak. Ugyanis nagyon nagy a nemteljesítő állomány: a teljes pénzügyi közvetítőrendszerben a háztartások esetében minden negyedik hitel nem teljesítő, a nem teljesítő jelzáloghitelek állománya pedig megközelíti az 1500 milliárd forintot, 193 ezer szerződéshez kapcsolódóan.
Három új jelzálogbank alakulhat
Nagy Márton emellett megismételte, amit az elmúlt hónapokban már sokszor mondott, hogy a bankrendszerben öt univerzális nagybank marad a jelenlegi hét helyett, de most hozzátett egy újdonságot. Az új szabályozás hatására új jelzálogbankok jönnek létre, és az ügyvezető igazgató már azt is meg tudta mondani, hogy minimum három új jelzálogbank lehet. Azért alakulna így, mert a jegybank előírná a bankoknak, hogy 2016 második felétől legalább 15 százalék jelzáloglevél-finanszírozás legyen a jelzáloghitelek mögött. Ezt saját jelzálogbankokkal fogják megoldani a bankok, és az ügyvezető igazgató utalt arra, hogy az öt bankból háromnak nincs jelzálogbankja, így azok fognak ilyet létrehozni.
Finomhangolják a növekedési hitelprogramot is, gondolkodnak a programnak a lakóparképítéshez kapcsolódó finanszírozásra való kiterjesztésében.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
