Gazdaság MTI 2015. április. 09. 16:12

Pénzt és energiát nem kímélve terelik a gyerekeket a szakiskolákba

Több jut ösztöndíjra, a szakközépiskolákból szakgimnázium lesz, a szakképzés után jöhet az érettségi is, csupa jó hír a nem gimnazisták számára. Meg persze a szakképzés az eddigieknél is jobban kiszolgálja majd a munkaerő-piaci igényeket, kárba nem vész egyetlen szakiskolás sem.

Növelni kívánja a kormány a tanulmányi ösztöndíjra fordítható költségvetési forrásokat, illetve az állami rendszerben ingyenessé kívánják tenni egy második szakképesítés megszerzését is – közölte Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára.

A 2016/17-es tanévtől a szakközépiskolák szakgimnáziumokká alakulnak. Az intézményekben az érettségivel szakmát, plusz egyéves képzéssel pedig technikusi minősítést is szereznek majd a diákok. Ugyanakkor a jelenlegi szakiskolák válnak szakközépiskolákká és a szakma megszerzéséhez szükséges hároméves képzés után a tanulóknak lehetőségük lesz két év alatt az érettségi megszerzésére.

A módosítások nyomán visszaállítják a gyakorlati oktatásvezetői munkakört, illetve szakképzési pedagógusi életpályamodellel kívánják vonzóvá tenni a munkavállalást, akár a mérnökök számára is. Ezzel párhuzamosan a tanulószerződések számát a jelenlegi 50 ezerről 70 ezerre kívánják bővíteni 2018-ig, illetve a jelenlegi 7-8 ezerrel szemben 20 ezer vállalkozást kívánnak bevonni a gyakorlati képzésbe. Ez azt is jelenti, hogy a kis- és középvállalkozásokra is egyre inkább számítanak a gyakorlati képzés területén; a többi között a képzést segítő munkatárs bérét és a járulékokat is elszámolhatnák a társaságok.

A szakképzési centrumok idén júliustól jönnek létre, illetve 2016 szeptemberétől indul az új szakgimnáziumi és szakközépiskolai oktatás. A szükséges törvénymódosításokat a kormányzat április 21-én terjeszti az Országgyűlés elé.

zöldhasú
Hirdetés
Kult Köves Gábor 2025. január. 22. 20:00

Magasabbra a tetőt, Lazlo! - kritika A brutalista című filmről

Remekműnek lett kikiáltva, és már temérdek díjat besöpört az Amerikába szakadt fiktív magyar építész, a holokauszt-túlélő Tóth László története. De vajon fellelhetők-e a remekműre utaló jelek abban a 215 percben, amit a szépen szenvedő Adrien Brodyval töltünk?