Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Még soha nem volt ekkora pusztítás a magyar cégek között
Februárban 4153 cég szűnt meg Magyarországon, az első két hónapban összesen 8367. Ilyen rossz évkezdetre még sohasem volt példa, két éve 4293, tavaly pedig 6109 céget töröltek az év első két hónapjában. Emellett egyre kevesebb új céget alapítanak, így gyorsul a működő vállalkozások számának csökkenése. „Továbbra sem arról van szó, hogy veszélyben lenne az ország gazdasága, inkább azt látjuk, hogy konszolidáció és koncentráció zajlik a cégvilágban” – mondja az Opten igazgatója.
Rövid hónap ide, rövid hónap oda, 2015 februárja a harmadik legtöbb cégmegszűnést hozó hónapnak bizonyult az örökranglistán. Összesen 4153 céget törölt a cégbíróság, ennél több vállalkozást eddig csak tavaly októberben és idén januárban szüntettek meg. „Az emelkedő tendencia a jelek szerint meredekebbé válik, de még mindig nem hasonlít a 2008 utáni helyzethez, mert akkor a törlésekhez komoly gazdasági visszaesés társult. Most viszont az enyhén emelkedő GDP-adatok mellett csökken a cégek száma – mondja a riasztó számokról Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató igazgatója.
A konszolidáció egyik eredményeként egyre több céggel szemben indul a hatóság által kezdeményezett kényszertörlési eljárás, amire akkor van mód, ha az adott vállalkozás már adminisztratív kötelezettségeinek sem tesz eleget. Ennél sokkal rosszabb, amikor egy cég a hitelezők által indított felszámolás után jut a megszüntetés sorsára. Ez azt jelenti, hogy kifizetetlen, soha meg nem térülő tartozásokat hagyhat maga után, amivel más, működő vállalkozásokat is nehéz helyzetbe hoz. A felszámolások aránya most is rendkívül magas, de alacsonyabb mint volt a 2008 utáni gazdasági visszaesés idején, amikor komoly nagyvállalatok szűntek meg úgy, hogy sok alvállalkozót vagy beszállítót nem fizettek ki, illetve a kifizetett árut nem szállították le.
| Adminisztrációs határidő is közeleg |
2015. március 15-e fontos határidő a betéti és közkereseti társaságok életében, hiszen létesítő okiratukat összhangba kell hozniuk a Ptk. rendelkezéseivel. Ugyanakkor nem valószínűsíthető tömeges roham a cégbíróságon, a módosításra ugyanis csak akkor van szükség, ha nem formális jellegű változásról van szó. Így például nem kell adatot módosítani csak azért, mert az alapító okirat tartalmaz utalást a 2006-os „Gt.”-re, vagy azért, hogy a vezető tisztségviselő ügyvezetőként legyen nevesítve. Ennek ellenére elképzelhető, hogy márciusban és áprilisban lesz némi torlódás a cégbíróságon, ami technikai csúszást okozhat a céginformációs statisztikákban. Sokkal nagyobb roham várható majd 2016 márciusában, amikor a korlátolt felelősségű társaságok moratóriuma jár le, és kénytelenek lesznek egységesen alkalmazkodni a Ptk. rendelkezéseihez. |
A jelenlegi helyzet értékelését bonyolítja, hogy cégbíróság által indított kényszertörlés is sokszor felszámolásba fordul, amennyiben a hatóság adósságokat talál, és van esély legalább egy részük megtérítésére. Az Opten kedvező változásként tartja számon, hogy a felszámolás után megszűnő társaságok aránya az összes törölt vállalkozáson belül néhány év alatt 70 százalékról 40 százalékra csökkent. Ez a mutató februárban a 37 százalékot sem érte el, és ebben már szép számmal akadhattak kényszertörlésből felszámolásba fordult eljárások is. „Ez azt jelenti, hogy a mostani nagyszámú megszűnésnek kisebb a közvetlen gazdasági kára, mint amennyit néhány évvel ezelőtt feleennyi megszűnés okozott” – hívja fel a figyelmet Tóth Tamás.
Ezzel párhuzamosan a cégalapítási kedv sem emelkedett. „Lassan ott tartunk, hogy feleannyi vállalkozást jegyeznek be havonta, mint amennyi megszűnik, így gyorsul a működő cégek számának csökkenése. De ez talán jól is van így” – mondja az Opten igazgatója. Tóth Tamás szerint Magyarország még mindig a mikrovállalkozások hazája, s az egészséges tőkekoncentráció kialakulásáig a társaságok száma akár további több tízezerrel is csökkenhet.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
