Rengeteg pénz az a 146 milliárd forint, amennyiből a tervek szerint megvalósul a Heves megyei Gyöngyöshalász határában az Apollo Tyres gumiabroncsgyár első európai zöldmezős beruházása. Nem csoda, hogy mindenki szeretne az összegből egy kicsit lecsippenteni, vagy esetleg annál valamivel többet.

Egyesek szerint azok az ingatlantulajdonosok is csak az ingatlanjaik árát akarják felsrófolni, akik jelenleg is perben állnak a gyöngyöshalászi önkormányzattal és a Heves Megyei Kormányhivatallal. Elégedetlenek ugyanis azzal az 1,85 millió forintos hektáronkénti árral, amit az önkormányzattól egyébként már megkaptak. Viszont a földek gazdái tiltakozásukat kifejezvén ügyvédi letétbe helyezték a kapott pénzt, jelezve az önkormányzatnak, hogy akár az Emberi Jogok Európai Bíróságáig is hajlandóak elvinni az ügyüket.

A tavalyi ár közel háromszorosát kapták

Szolnoki András azoknak az ingatlantulajdonosok egyike, akik szeretnék, hogy az önkormányzat átértékelje az ajánlatát. A január végén megtartott gyöngyöshalászi falugyűlésen a perközösség szószólójaként bemutatkozva azt sérelmezte, hogy a falu korábbi polgármestere, Szabó Ferenc képviselőtestületi felhatalmazás nélkül írta alá a Munkahelyteremtő beruházás létrehozása Gyöngyöshalászon című pályázatot, amelyet az Artemis Invest Kft. nyert el. Emiatt szerinte nem lehetne folytatólagos a pályázat lebonyolítása, újra kellett volna tárgyalni a feltételeket.

A tulajdonosok vélhetően tisztában vannak azzal, hogy az ipari beruházás során az egykori szántók helyén elkészülő ipari terület milliárdokat ér majd. A pályázaton nyertes Artemis megkapta a helyszínként kiszemelt 70 hektárnyi szántóföld vételi jogát az önkormányzattól. Ennek eredményeként az Apollo Tyres Ltd. beruházási helyszínének kialakítását, közművesítését az Artemis végezi el a hetvenhektáros területen, amelyből 28 hektárnyi földdarabnak az önkormányzat a tulajdonosa. A tavalyi önkormányzati választások – tehát október 12-e - előtt még hektáronként 700 ezer forintot ajánlott az önkormányzat a földekért. (Ebből lett most, mint írtuk, 1,85 millió forint hektáronként.)

Az aggályok jönnek, mennek

Tavaly még minden más volt. Pásztor János, a település jelenlegi polgármestere – aki a HVG-nek elismerte, hogy perben állnak a tulajdonosokkal – augusztusban és szeptemberben még arra hívta fel szórólapon a falu lakosságának figyelmét, hogy Szabó Ferenc akkori polgármester, valamint Győri László és Krizsán Mihály képviselők önhatalmúlag, hármasban döntöttek az Artemis pályázati győzelméről. A január végi falugyűlésen Pásztor János Szolnokinak azt mondta: „A megválasztásom másnapján kértem állásfoglalást a kormányhivataltól, hogy szabályosan zajlott-e a pályázatok elbírálása. A kormányhivatal úgy nyilatkozott, hogy szabályos volt az eljárás. Ennek kapcsán mentünk előre a gumigyár megvalósítása felé. Véleményem szerint fontos lenne, hogy a gumigyár Gyöngyöshalászon telepedjen le, mert a tőlük származó bevételből a településünk fejlődésnek indulhat.”

Már egy ideje a munkagépek és a régészek dolgoznak az építési területen, ráadásul az utóbbiaknak a tervezettnél tovább tart a munka. Emiatt a gondolt ütemterv már csúszni látszik, ám az önkormányzat más miatt is aggódhat.

Szolnoki szerint ezzel ugyanis a telkek egyelőre még mindig az ő és tulajdonostársaik nevén szerepelnek, s ennek ellenére kezdték meg az iparterület kialakítását. A falubeliek eközben attól tartanak, hogy a pereskedés miatt az Apollonak elmegy a kedve attól, hogy Gyöngyöshalászon építsen közel ezer főt foglalkoztató gumigyárat, még akkor is, ha a kormány 30 milliárd forintos támogatást ad ehhez, európai uniós beleegyezéssel. Többek szerint éppen emiatt akár jól is taktikázhatnak a földtulajdonosok, akik ha kitartóak, megkaphatják az általuk a HVG-nek egyelőre ki nem mondott árat a földjeikért.

Mindenesetre a Külgazdasági és Külügyminisztérium szerint „a beruházás előkészítése a terveknek megfelelően halad, a gyár építése az ütemterv szerint tavasszal kezdődik.”

Az Apollo pedig már több helyen is bejelentette, a napokban munkaerő-toborzó akcióba kezdenek Magyarországon. (A céget megkerestük, amint válaszolnak, kiegészítjük cikkünkkek.)

„A gyöngyöshalászi Mészáros Lőrinc”

A pályázatot elnyerő Artemis Invest Kft. egyik tulajdonosa Papp László Árpád - akit a faluban „gyöngyöshalászi Mészáros Lőrincként” is emlegetnek, de csak a rosszmájúak – korábban a település önkormányzatának munkájában is részt vett, a pénzügyi bizottság tagja volt. Erről a pozíciójáról tavaly lemondott.

Ő a Halász Invest Kft. ügyvezetője is. Ennek a cégnek Papp veje, Guruz Gergő a többségi tulajdonosa, de 30 százaléknyi része az önkormányzatnak is van a cégben. Még mindig, ami azért is furcsa, mert korábban, amikor még Pásztor János az akkori polgármester Szabó Ferenc ellenfeleként kampányolt, ez a cég volt Pásztorék egyik ütőkártyája. Ugyanis eredetileg a Halász Invest vitte volna végig az üzletet a kiszemelt telkek tulajdonosaival, majd adta volna át a területet az Apollo Tyresnak, ám ez a terv meghiúsult. Egyes önkormányzati képviselők ugyanis úgy kalkuláltak, hogy a falu a földügyleteken csak minimális haszonhoz jut, miközben a beruházás előkészítője (a Halász Invest) busás haszonnal adhatja tovább a területet.

Papp később a megalapította az Artemis Invest Kft-t, ebben a cégben a tulajdonostársa Skultéti Vilmos, akiről annyit érdemes tudni, hogy MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója volt, az első Orbán-kormány idején pedig a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-t ügyvezette; posztjáról szerződése lejárta előtt, 2002 júniusában mozdította el a Medgyessy-kormány.  2013-ban többek között az Azeri –Magyar Kereskedőház Kft. és a Emirátusok - Magyar Kereskedőház Kft. ügyvezetője volt.  A Gyöngyösi Ipari Park ügyvezető igazgatójaként is dolgozott, méghozzá éppen 2008-ban, a Gyurcsány-kormány működése idején, amikor az Apollo Tyres ott akarta felépíteni a gumiabroncsgyárat. Akkor a terv füstbe ment.

Korábban a Hankook érkezésekor is panamát sejtettek

Bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást az úgynevezett Hankook-ügyben (vagyis a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt ismeretlen tettes ellen, Dorkota Lajos városfejlesztési alpolgármester feljelentése alapján indított bűnügyben) a Központi Nyomozó Főügyészség, s lezárult a június 3-án kelt határozattal szemben indított panasz kivizsgálása is.

A dél-koreai Hankook Dunaújvárosban 2007. június 26-án 810 alkalmazottal kezdte meg a termelést. A Hankook Tire Magyarország Kft. már az induláskor támadások kereszttüzébe került. A környezetvédelmi aggályok mellett elsősorban azért bírálták a 107 milliárd forintos beruházást, mert a magyar kormány a beruházás 20,55 százalékát közpénzből finanszírozta. Amellett az ingatlanpanama is felmerült az ipari területtel kapcsolatban. Dorkota Lajos akkori fideszes országgyűlési képviselő feljelentést tett a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságon különösen nagy értékű hűtlen kezelés bűntettének gyanújával a Hankook-botránnyal összefüggésben.

A Dunaújváros Online 2005-ben arról adott információt, hogy a Fidesz szerint „jól értesült háttéremberek látták a dél-koreai beruházó ingatlanvásárlásának hasznát: azzal, hogy a város polgármestere még 2004-ben két magánszemélyt bízott meg az opciós földvásárlással, jelentős vagyonvesztést okozott a városnak.”

Az akkori fideszes álláspont szerint a város két, egyértelműen MSZP-s kötődésű vállalkozóval, Tóth Lászlóval és Reichardt Lászlóval közösen hozták létre az ügyletet bonyolító Pentele Projekt Kft.-t. A fideszes érvelés szerint aggályos, hogy a cégbírósági adatok szerint a kft. október 19-én jött létre, de már a Hankook Gumigyár lebonyolítására, miközben a parlamentben csak október 24-én jelentette be a kormány a gumibroncsgyár tervezett Dunaújvárosba telepítését.

„Az ügylet jó, törvényes, eredményes és tiszta beruházást hozó művelet” volt. Ezt már 2009-ben egy rendkívüli sajtótájékoztatón mondta Kálmán András polgármester a dunaújvárosi városházán, miután a Legfőbb Ügyészség Kiemelt Ügyek Főosztályának vizsgálata elutasította a feljelentő panaszát – e határozat ellen a vonatkozó előírások szerint további panasznak nincs helye – a polgármester értelmezésében ezzel a vizsgálattal zárult le de jure a Hankook-ügy: „A dr. Keresztes Imre főügyész nevével fémjelzett válaszlevél is megerősít abban, amit korábban is vallottam a nyilvánosság előtt: alapjaiban téves és elhibázott volt a Hankook-beruházáshoz kapcsolódó ingatlanvásárlást bűncselekményként beállító koncepció – a kiemelt ügyek főosztályának vizsgálata azt a vádat is tisztázta, amely szerint az ügyészség tévedett.  Ezzel együtt sajnálatosnak tartom, hogy politikai indíttatásból beszennyeztek egy hosszú távú programot, amely 1250 főt foglalkoztató, a gazdasági válság közepette is stabilan működő termelőüzemet "hozott" a város határába – úgy gondolom, fontos tényező, hogy az ügyészségi vizsgálat nem bizonyíthatóság, hanem bűncselekmény hiányában zárta le az ügyet, ennek nyomán fényesen igazolta a korábbi állításaimat.”