A magyarországi bevásárlóközpontok közül többnél is úgy kalkulálnak már, egyáltalán nem fogják felhúzni a rolót vasárnap, ugyanis az a pár üzlet, amely nyitva maradhatna aznap, nem fogja tudni kifizetni a rá eső nagyobb költségeket. Ahol van mozi, az megmentheti a dolgot, de ahol nincs, ott szinte biztos, hogy a pláza is zárva marad. A vasárnapi nyitva tartás tilalma alaposan megbolygatja az útszéli árusítást is: nem lesz mindegy, hogy például bódéból vagy egy napernyő mellől árulják majd a dinnyét, és előfordulhat, hogy vasárnap nem járja majd az utcákat a teherautós ásványvízárus. Ha eldugul vasárnap a vécé, vagy eltörik a vízcső, akkor várhatunk egy napig, mire megjavítják.
Közeledik a határidő, március 15-től pár kivételtől eltekintve a boltoknak be kell zárniuk vasárnap. A változó jogszabályi környezet – az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelésével együtt – a kiskereskedelmi szektor egészét komoly alkalmazkodásra kényszeríti, több szereplő pedig ezt működése átstrukturálásával, elbocsátásokkal oldja meg. Eddig jószerivel csak az élelmiszerláncok felől érkeztek hírek bezárásról, de a vasárnapi zárva tartás nem csak nekik fog fájni: jóval tágabb az üzleteknek az a köre, amelyek a hét utolsó napján nem nyithatnak ki. Ahol pedig sok bolt koncentrálódik, ezek a bevásárlóközpontok, ott a pláza üzemeltetőinek kell eldönteniük: érdemes-e kinyitni a kapukat csupán pár, a vasárnapi zár alól mentesített üzlet miatt. Illetve az üzletek tulajdonosainak kell eldönteniük, megéri-e nekik kiszolgálni az embereket úgy, hogy a pláza üzemeltetője arra a napra a normál, eddigi díj sokszorosát terheli rájuk, mert a bevásárlóközpont fenntartási költsége sokkal kevesebb hely között oszlik meg.
Lesz, amelyik pláza vasárnap nem nyit ki
Egy kelet-magyarországi pláza üzemeltetési igazgatója a hvg.hu-nak elmondta (azzal a feltétellel, hogy nem írjuk le, melyik városban van a bevásárlóközpont), hogy ugyan még zajlanak a tárgyalások a bérlőkkel, és csak február elejére derülhet ki pontosan, hogy melyik bérlőjük vállalná a vasárnapi nyitva tartást, de már most egyre biztosabbnak látszik, hogy mivel a fő bérlőiknek be kell zárniuk vasárnap, ezért nagy eséllyel a többiek sem maradnak nyitva. Így az egész bevásárlóközpontra lakat kerülhet majd vasárnaponként.
A vasárnapi boltzár alól van kivétel. Ami egy plázánál szóba jöhet: a mozi, étterem, kávézó, gyógyszertár, illetve olyan üzlet lehet nyitva a hét utolsó napján, amelyiknek eladótere 200 négyzetméter alatti, az üzlet családi vállalkozás tulajdonában van és családtag dolgozik vasárnap. A pékségek, virágárusok délig lehetnek nyitva. Vagyis gyakorlatilag nem nyithatnak ki vasárnap a ruhaüzletek, ajándéktárgyakat vagy ékszereket kínáló boltok, cipőáruházak, játékboltok, műszaki üzletek, hiper- vagy szupermarketek, vagyis a bevásárlóközpontokban levő üzletek nagyobb része, éppen azok, amelyek becsalogatják az embereket a plázákba. Shoppingolás vasárnap nem lesz.
A kelet-magyarországi pláza üzemeltetési igazgatója azt is mondta, hogy azoknak az üzleteknek a döntésében nagy szerepet játszhatnak a költségek, amelyek elvileg nyitva lehetnének vasárnap, mégis a zárva tartást választják. A pláza üzemeltetője nem árul zsákbamacskát: kerek-perec közli, hogy az épület aznapi fenntartási költségét azok között az üzletek között dobja szét, akik nyitva vannak vasárnap, így fajlagosan rájuk sokkal több költség jutna vasárnaponként, ezt pedig sokan nem bírják kigazdálkodni. Vagyis az aznapi takarítás, őrzés-védés, illetve világítás és hűtés/fűtés költségeit a nyitva tartó pár boltnak kellene kifizetnie.
A nyitva tartható boltok emellett már csak azért is elgondolkodhatnak a vasárnapi üzemen, mivel az is kérdés, hogy mennyien térnének be egyáltalán a bevásárlóközpontokba, ha csak egy-egy virágárus, illetve pékség, kávézó, étterem lenne nyitva. A hvg.hu munkatársának személyes ausztriai tapasztalata az, hogy ha egy bevásárlóközpont egy pályaudvar, buszállomás mellé épült, akkor oda be-betérnek az emberek, ám a bevásárlóközpontok többi része teljesen kihalt.
Egy nyugat-magyarországi bevásárlóközpont vezetője lapunkat arról tájékoztatta (szintén anonimitást kérve), ők még most mérik fel a bérlőik körében, hogy azok közül, akik nyitva maradhatnak, valójában kik vállalnák a vasárnapi nyitva tartást, ezért egyelőre még nem tudják pontosan, mely egységek maradnak majd nyitva az épületben. Ami a kelet-magyarországi, vélhetően zárva tartó pláza helyzetével összevetve lényeges különbség: a nyugat-magyarországi bevásárlóközpontban van mozi, ez pedig bevonzhat annyi embert, hogy több üzlet is apellálhat arra, útba a moziba vagy onnan kijőve hozzá is betérnek az emberek.
A WestEnd nyitva lesz
A hvg.hu megkereste az egyik legnagyobb budapesti plázát, a WestEndet is, hogy a bevásárlóközpont hogyan tervezi a vasárnapi nyitva tartást. Kérdésünkre elmondták, hogy a WestEnd City Center kevésbé érintett az elhelyezkedése miatt, és amiatt is, hogy van mozi. 2015. március 15-ét követően a WestEnd nyitva tart kávézókkal, éttermekkel, szolgáltató üzletekkel (például gyógyszertár), a mozival és várhatóan csak 42 darab 200 négyzetméternél nagyobb üzletnek kell kötelezően bezárnia.
A bevásárlóközpont szerint ugyanakkor a mozi kapcsán a törvénykezés nem egyértelmű, arra ez idáig egy KDNP-s nyilatkozat utal. Arra a kérdésre, hogy vajon a mozi melletti popcornos nyitva maradhat-e, a plázától azt a választ kaptuk, hogy nyitva lehet, ha nem több mint 200 négyzetméter és a tulajdonos üzemelteti.
A WestEndnél jelenleg csak becslések vannak az állami ünnepek látogatottsága alapján arra, hogy mennyi ember mehet majd be vasárnaponként a plázába (és hogy mennyi vásárlótól eshetnek el a boltok), illetve folyamatban van a tervezése annak, hogy milyen eszközökkel lehet ellensúlyozni a kényszerű hátrányokat.
A mozi dönt a plázáknál
Nincsenek konkrét információink arra vonatkozólag, mely bevásárlóközpontokban, melyik üzletek maradhatnak nyitva, még folynak az egyeztetések – fejtette ki a hvg.hu-nak Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) főtitkára. Az ugyanakkor hüvelykujjszabályként kijelenthető, hogy azok a plázák maradhatnak nyitva vasárnaponként, ahol van mozi, azokon a helyeken, ahol csak pár bolt tudna nyitva maradni, ott nem éri majd meg a nyitva tartás, ráadásul a plázákban döntően nem családi vállalkozások működnek. Elképzelhető ugyanakkor olyan megoldást is, hogy egyes bevásárlóközpontok nyitva maradnak, és ahogy a gyakorlat majd megmutatja, úgy döntenek az esetleges teljes bezárásról.
Nagy választóvonal lesz az is Balatoni szerint, hogy hol is helyezkednek el a bevásárlóközpontok. Autóval kell megközelíteni, lakótelep mellett van, vagy egy forgalmas közlekedési csomópontnál, ahol például vasárnap is mozognak az emberek. Attól is függhet, hogy hol, mi marad nyitva, hogy milyen az adott bevásárlóközpont felépítése. Ahol Balatoni szerint például meg tudják oldani a mozi elszeparálását, ott egyszerűbb a helyzet (és lehet költséget is spórolni), ám a legtöbb helyen a mozi a legfelső emeleten van, ehhez üzemeltetni kell a lifteket, felvonókat, kell mindenhol világítás is.
Az ünnepnapi zárva tartáshoz képest a vasárnapi rácslehúzás abban különbözik, hogy míg eddig évente 10-11 ünnepnapon nem nyithatott ki a boltok nagy része, ehhez például idén hozzájön még 47 vasárnap, ez a fogyasztókat is teljesen megbolygatja Balatoni szerint. Az ünnepnapos és vasárnapi forgalmakat pedig nem lehet igazán összehasonlítani az MBSZ főtitkára szerint, mivel például egy nyári ünnepnapon kevesebben térnek be a plázákba, míg egy esős őszi vasárnapon már többen. Nagy különbség lesz az is, hogy a vásárlóknál hogyan csapódik majd le a vasárnapi zárva tartás, mennyire lesz egyértelmű, hogy hol, mi lesz nyitva, és így mennyire tudnak majd otthonról felkerekedni.
Most például augusztus 20-án vagy október 23-án megérte nyitva lenni a kávézóknak a plázákban is, mert az állami ünnepre kimozduló embertömeg beült egy süteményre vagy kávéra. De a március közepétől élő vasárnapi boltzár miatt nem fog ugyanekkora tömeg csak azért megmozdulni egy tetszőleges vasárnap, hogy kávézzon egyet egy plázában levő helyen.
Szombaton mint a heringek
Forgalom-visszaesésre összességében nem számít az MBSZ, reményeik szerint akik a bevásárlóközpontokba jártak eddig, azok nem igazán fognak áttérni a kisboltokhoz. Ugyanakkor a főtitkár szerint csökkenhet a plázákban eltöltött idő, ezzel pedig kevesebb impulzusvásárlás (nem előre eltervezett vásárlás) is járhat. A vasárnapi forgalom jelentős része pedig a már amúgy is zsúfolt szombatra helyeződhet át.
A szombati tolongás nem csak a plázákban lesz jellemző. Az élelmiszert áruló hipermarketekben ugyancsak nagy lesz a zsúfoltság, a hétvégi bevásárlást egy nap alatt kell megoldani.
Útszéli dinnyeárus: nem mindegy, hogy bódéval, vagy anélkül
Az online nyitva tartás és kiszállítás anomáliái mellett úgy tűnik, maradtak még olyan pontok, melyeknél nem egyértelmű a vasárnapi zárva tartás. Például mi történik azokkal az utcai árusokkal, akik idényzöldséget, gyümölcsöt (dinnye, barack, eper például) árulnak az utak mentén. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint a kulcs ebben az esetben az, hogy – bármilyen furcsán is hangzik – az útszéli árusok hogyan települnek ki: rögtön felhúznak egy bódét vagy sátrat is, vagy csak egy napernyő mellől árulnak. Első esetben üzletnek minősülhet a létesítmény, így vonatkozik rá a zárva tartás (kivétel, ha 200 négyzetméter alatti a helyiség, ami azért elég esélyes, vagy ha családtag árul benne), utóbbi esetben viszont semmi akadálya nem lehet az árusításnak.
Ha azonban az árusítást egy gépjárműről végzik, akkor az már mozgóboltnak minősül, így vonatkozik rá a tiltás. Persze ha családtag vagy cégtulajdonos vezeti a furgont, ami a mozgóbolt, akkor szabad árulni bármit (pékárut, tejterméket, zöldséget, ásványvizet, stb.). Ez az oka annak például, hogy a Family Frost autói márciustól vasárnap nem járhatják az utcákat, mert a teherautót nem családi vállalkozó, nem a tulajdonos vezeti.
Az útszéli, utcai árusítást sokszor általában önfoglalkoztatók, családi cégek, őstermelők végzik, és ha nem nyitva tartási idővel jelentik be magukat az önkormányzatnál, akkor így még inkább nem lehet akadálya az árusításnak.
A termékbemutatókra kitérve Vámos szerint ezek nem tartoznak a tilalom hatálya alá abban az esetben, ha eseti jelleggel jelentik be magukat az önkormányzatnál, és úgy, hogy nem kiskereskedelmi tevékenységet folytatnak, illetve nincs nyitva tartási idejük. Például ha egy cég szórólapokat szór szét egy településen, melyben közlik, hogy egy bizonyos helyen délután kettőkor termékbemutató lesz, akkor ez az esemény – még ha ott termékvásárlás is történik – nem tartozik a zárva tartás alá. Akkor viszont már probléma lehet, ha egy cég heti rendszerességgel, ugyanazon a helyen, meghatározott időszakban tartaná az eseményeket, de itt is sok függ attól, hogyan jelenti be magát az önkormányzatnál, és azt az önkormányzat befogadja-e.
A mozi mellett üzemelő popcornos, üdítős kioszknál az OKSZ főtikára szerint azt kell megnézni, hogy vendéglátó-ipari egységként vagy kiskereskedelmi üzletként működik az adott létesítmény. Ha vendéglátó-ipari egységként, akkor nincs semmi gond, de ha kiskereskedelmi egységként van bejelentve az önkormányzathoz, akkor már az említett méret és családtagi megkötések jöhetnek.
Majd hétfőn megjavítjuk az elrepedt csövet!
Eltörik egy vízcső egy társasházban, és a kivonuló szerelőnek nincsen alkatrésze. Elmenne ő egy barkácsáruházba azt megvenni, de a márciustól élő szabály szerint nem tudja majd megtenni ezt. Persze, ha talál vasárnap egy 200 négyzetméter alatti üzletet, ahol a cég tulaja vagy családtag árul például szelepet, akkor nem lesz semmi. Ez persze nem igazán életszerű, mert a nagy barkácsáruházak nem így működnek, az OBI, Bauhaus, Praktiker zárva kell hogy tartson vasárnap. (A Baumax most jelentette be, hogy ő pedig kivonul Magyarországról.)
A barkácsáruházakhoz hasonlóan a lakberendezési áruházak (Ikea, Kika, stb.) is sötétek lesznek.
Kiakadtak a kertészek |
Január elején levelet írt a kertészetek vasárnapi nyitva tartása érdekében az országgyűlési képviselőknek Megyeri Szabolcs kertész. A levélíró 10 pontban foglalta össze érveit. Ezek között szerepel, hogy a vasárnapi zárva tartás országosan több száz kertészetet, illetve több ezer fizikai munkát végző magyar családot érint több ezer alkalmazottal. Hozzátette, a legtöbb kertészeti áruda területe a termékpaletta jellegéből adódóan általában több mint 200 négyzetméter. A korlátozás enyhítését támogatja több szakmai szervezet is. |
Hasonló logika működhet akkor is, ha lerobban valakinek az autója, és épp vasárnap szeretne hozzá beszerezni alkatrészt. Természetesen ha a gyorsszerviznek van alkatrésze, akkor azt beépítheti (javítás-karbantartás kategória), ám ha mi magunk mennénk el valamilyen csapágyat venni például, akkor az nem fog menni a rendelkezések szerint.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.