Három napig vártunk a NAV válaszaira, ám nem érkeztek meg, most viszont, cikkünk megjelenése után közleményt adtak ki, miután arról írtunk: a Bunge Zrt. közel kéttucatnyi étolajmárkát, importőröket és forgalmazó cégeket nevezett meg, konkrét áfacsalási sémát ismertetett 2012 elején az adóhatósággal. A NAV közleményében úgy reagált: a Bunge bejelentése alapján két vizsgálatot folytattak, az eljárás mindkét esetben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett, költségvetési csalás miatt zajlott illetve zajlik, 16 gyanúsítottal. De akkor hogy lehet még mindig több gyanúsan olcsó étolajmárkát találni a boltok polcain? És a NAV arra nem reagált, hogy kapott-e dokumentumot a Bungétől, erre a hosszú közleményük nem tér ki.
Reagált a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) a hvg.hu cikkére, amelyben azt írtuk: az amerikai tulajdonú Bunge Zrt. étolajgyártó cég majdnem kéttucatnyi étolajmárkát, importőröket és forgalmazó cégeket nevezett meg, szállítóleveleket, számlákat, konkrét áfacsalási sémát vázolt föl 2012 elején az adóhatóság központi hivatalának elküldött anyagában. De már előtte pár hónappal is adott át információkat az őket ellehetetlenítő, egyre durvább méretűvé dagadó áfacsalásról.
A NAV három napig nem válaszolt, lám, cikkünk megjelenése után közleményt adott ki
A listára került étolajmárkákat három évvel később, ma is ott találjuk a boltok polcain. Vagy nagyon hasonló márkák gyanúsan olcsók: ugyanazon a polcon van Sunol, Suniol és Szaniol, ugyanolyan áron, de durván 100 forinttal olcsóbban, mint a Bunge által gyártott Vénusz étolaj. A Bunge nem cáfolta információinkat. A NAV-nak hétfőn írtunk, csaknem három teljes napot vártunk a válaszaira, amelyeket nem küldött meg. Csak cikkünk megjelenése után pár órával adott ki egy közleményt az MTI-nek.
A NAV csütörtök délutáni közleményében azt írja: a Bunge Zrt. bejelentése alapján két vizsgálatot folytattak, 2011-ben a vetőmag-felvásárlásnál, 2013-ban az élelmiszeriparban elkövetett bűncselekmények gyanúja miatt. Az adóhatóság szerint az eljárás mindkét esetben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett, költségvetési csalás miatt zajlott illetve zajlik.
A NAV feltárta, hogy az elkövetők több éve működtettek egy olyan bűnszervezetet, amely 12 magyarországi székhelyű gazdasági társaságból állt. Ez a bűnszervezet áfabefizetés nélkül különböző élelmiszeripari termékeket - például cukrot, étolajat, kávét - hozott be Magyarországra Szlovákiából és Csehországból, valamint Ausztriából. Az így elkövetett kár meghaladja a 2 milliárd forintot - áll a közleményben.
A NAV közleményében hangsúlyozza: saját felderítő tevékenységének eredményeként idén februárban 50 helyszínen tartott házkutatást az érintett cégeknél, könyvelőknél és ügyvezetőknél. Májusban újabb 400 helyszínen zajlott az összehangolt akció. Eközben a NAV-nál több mint 300, az ügyhöz kapcsolódó vizsgálatot végeztek el.
A közlemény szerint mindennek eredményeként sikerült azonosítani a bűnszervezet vezetőjét is. Eddig 16 embert gyanúsított az ügyben, nyolcan már vizsgálati fogságban vannak költségvetési csalás gyanúja miatt, négyen előzetes letartóztatásban. Négy személyt közokirat-hamisítással gyanúsítanak. A NAV emellett együttműködik a cseh és a szlovák nyomozó hatóságokkal, mivel nemzetközi ügyről van szó. Az elkövetők bűnszervezetben végrehajtott költségvetési csalás bűntett miatt akár 20 évig terjedő szabadságvesztést is kaphatnak. A NAV a Bunge Zrt. által rendelkezésre bocsájtott konkrét adatokat minden esetben eredménnyel hasznosította - hangsúlyozza az adóhatóság.
Maszatolás
A NAV közleménye több kérdést is megkerül azonban. Nem tér ki arra, amire kérdeztünk, és aminek tényét a Bunge nem cáfolta: kapott vaskos, részletekbe menő, konkrétumokkal teli dokumentumot az étolajpiacon elhatalmasodó áfacsalások ellen küzdő amerikai cégtől két és fél évvel ezelőtt.
Amire most a NAV hivatkozik, az pedig csepp lehet a tengerben. Egyrészt cikkünkben már leírtuk azt az egyik esetet (a 2 milliárdos áfacsalási ügyet), amelyre a NAV most - és már több mint egy hónapja - hivatkozik. A cikkünkben is írtuk: evidens kérdés, hogy ha lekapcsolták idén év elején azt a bűnszervezetet, akkor hogyan lehetnek még mindig gyanúsan olcsó étolajok a boltok polcain, és hogyan találunk még most is legalább három, 2012 elején a gyanús márkák között említettet a polcokon. És a 2 milliárdos áfacsalás amúgy is eltörpül amellett, hogy szakmabeliek becslése szerint a napraforgó- és repcemag-kereskedelmben évente 20-25 milliárd forint lehet az áfacsalás összege.
A másik, most említett esetnél egyrészt ugyanez a probléma: ha csalókat megállították, akkor hogyan találunk még mindig kirívóan olcsó termékeket. De ami ennél is lényegesebb: a NAV vetőmagkereskedelemmel, -felvásárlással foglalkozóknál lát szabálytalanságot ebben az esetben. A vetőmagfelvásárlás azonban semmiképpen sem étolajkereskedelem. Cikkünk a legyártott étolajokkal való ügyeskedésről szólt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.