A CIB magyar állam ellen indított perében a bíróság megállapította, hogy a banknál alkalmazott szerződéses kikötések sértették az arányosság és az átláthatóság elvét, mert nem tartalmaztak az emelés mértékére vonatkozó szabályozást, az árazási elvek pedig nem voltak nyilvánosak a fogyasztóknak, akik így nem tudhatták, hogyan, milyen mértékben változnak a fizetendő díjak.

A K&H Bank Zrt. elsőfokon részlegesen nyert a devizahiteles perben: a Fővárosi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint a bank egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő egyes kikötései tisztességesek voltak egy meghatározott időszakban.

A bíróságnak másodfokon is arról kell döntenie, hogy tisztességesek-e a magyar állam ellen pert indító pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást, köztük kamat-, költség- vagy díjemelést lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.

A Fővárosi Törvényszék eddig első fokon összesen 68 ítéletet hozott, ebből 65 felperesi keresetet utasítottak el teljesen, három esetben – az UCB Ingatlanhitel Zrt., a Magyar Cetelem Bank Zrt. és a K&H ügyében – részben helyt adtak annak.

A szeptember 29-én indult másodfokú eljárásokban eddig 19 ítélet született a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalásain, mindegyikben helyben hagyták az elsőfokú ítéletet, az Erste Bank esetében részlegesen.

Egy pénzintézet még az elsőfokú eljárásban visszalépett, három pert – az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank közös keresetét, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az OTP Ingatlanlízing magyar állam ellen indított perét – felfüggesztettek azért, mert a bíró már elsőfokon az Alkotmánybírósághoz fordult. A másodfokon eljáró ítélőtábla három bank esetében fordult az Ab-hoz.