Visszájára fordult az MKB Bank esetében az állam törekvése, hogy a banki képletek módosítási tilalmának bevezetésével igazságosabbá tegye a rendszert – írta a Magyar Nemzet. A lap szerint a banknál ugyanis többszörösére emelkedtek a kisebb összegeket utaló ügyfelek díjai, ami egy szakértő szerint a közüzemi számlákat fizetőknek is rosszul jöhet.
Az ötszörösére emelte az MKB Bank az átutalási díjakat – írta a Hír Tv beszámolója alapján a Magyar Nemzet.
A lap szerint korábban 22 forintot és tranzakciós illetéket kellett az ügyfeleknek kifizetniük az átutalások után, szeptembertől viszont ez az összeg minden bankon belüli utalás után 252 forint lett.
A beszámoló szerint egy bankon belüli tízezer forintos utalás a pénzintézetnél korábban 52 forintba került, szeptember 1-től viszont már 252 forintba. Ha más bankba szeretne utalni az ügyfél, az emelkedés akkor is közel ötszörös, tízezer forint esetén 75 forintról 386-ra nőtt az eseti díj összege.
Az MKB Bank a lap szerint a kondíciós listában azt írta, a tranzakciós illeték miatt kell többet fizetni a szolgáltatásért.
A korábbi, százalékos díjszámítás helyett fix díjat fizetnek a jövőben a bank ügyfelei, minden átutalás után, amellyel elsősorban azok járnak rosszul, akik például a közüzemi számlákat is átutalással fizették – idézte a Magyar Nemzet a Bankráció egyik szakértőjét.
A Hír Tv a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivőjét is megkereste, aki szerint ezt az esetet még nem vizsgálták, így egyelőre azt sem lehet megállapítani, jogos-e a pénzintézet díjemelése.
Felidézték, hogy az MKB Bankot júliusban vette meg a magyar állam, de azt nem tudni, hogy a díjemelésekről még az előző tulajdonos döntött-e. A Hír Tv szerint a pénzintézetnél nem akartak nyilatkozni a díjemeléséről.
A Magyar Nemzet hozzátette, hogy az állam azon törekvése, hogy a banki képletek módosítási tilalmának bevezetésével igazságosabbá tegye a rendszert, az MKB Bank esetében a visszájára fordult.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.