Jelenleg nincs olyan szankció, ami közvetlenül érintené a paksi beruházást, és nem is számítanak erre - közölte Aszódi Attila.

A működő paksi blokkok üzemeltetésének egyik legfontosabb tapasztalata, hogy az orosz partner mindig szállította a nukleáris üzemanyagot, mindig időben teljesített, és abban bíznak, hogy ez a jövőben sem fog megváltozni - fogalmazott a kormánybiztos. Hozzátette ugyanakkor, az Európai Unió elvárásainak megfelelően a megvalósítási megállapodásokat úgy készítik elő, hogy lehetőség legyen más üzemanyag-szállítóhoz fordulni, ha a későbbiekben erre szükség lenne.

A tervek szerint a megvalósítási megállapodások ebben az évben elkészülnek. Ezek értelmében indulhat majd el az új paksi blokkok építése, hogy 2025-ig az első blokk üzembe tudjon állni - mondta a kormánybiztos. Felidézte, a szakmai szervezetek tendert készítettek elő, de világossá vált, hogy egy közvetlen államközi megállapodás olyan feltételeket teremt, amely Magyarország számára kedvezőbb.

Baji Csaba, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója felidézte, a lehetőségeket megvizsgálva egyértelművé vált, hogy az atomerőmű-kapacitás nem pótolható gáz- vagy szénalapú, illetve megújuló erőművek fejlesztésével, bővítésével. Magyarországon nincs lehetőség nagy tömegben a megújuló energiák alkalmazására, a gáz- és szénalapú erőművek pedig jelentős környezeti terhelést okoznak a szén-dioxid-kibocsátás miatt.

Baji Csaba szerint a jelenleg működő paksi blokkok leállításának időpontját figyelembe véve időben hozták meg a döntést a bővítésről. Nagy Sándor, az MVM Paks II. Zrt. vezérigazgatója azt mondta, ha minden a tervek szerint halad, az építkezés 2018-ban elindulhat.

A kormányközi megállapodás 40 százalékos magyar vállalkozói közreműködést céloz meg. Az erőmű építésénél a csúcsidőben 5000-7000 ezer munkavállalóra lesz szükség, a háttértevékenységet végzők száma 10-15 ezer közé tehető. A magyar energetikai ipar, a vállalkozások számára a beruházás kitörési pont lehet - mondta a vezérigazgató.