Az ukrán válság hatására Közép- és Kelet-Európa a pénzügyi zűrzavar felé sodródik – állapította meg a legnagyobb globális gazdasági felmérés, amelyet negyedévente végeznek el a világ pénzügyi szakemberei körében.
Az ACCA, a Pénzügyi és Számviteli Szakemberek Nemzetközi Szervezete 2014 második negyedévében, még az MH17 számú járat katasztrófája előtt végezte el a globális gazdasági körülményeket vizsgáló kutatást (GECS – Global Econimc Conditions Survey). Az eredmények azt mutatják, hogy a pénzforgalmi és a keresleti viszonyok jelentősen romlottak, és hogy egymás után két negyedév során növekedett a régióban a pénzügyi instabilitás, amelyet a devizaárfolyamok és a ráfordítási költségek jelentősen ingadozása jellemzett.
Az üzleti lehetőségek is nagymértékben romlottak a második negyedévben, hároméves mélyponthoz közelítve, igaz, a növekedési tőkéhez való hozzáférés feltételei csak kis mértékben szűkültek, és az instabilitás új, nem organikus növekedési lehetőségeket is biztosított a gazdaság egyes szereplői számára.
A számos kihívás ellenére viszonylagosan javult az üzleti bizalom Közép- és Kelet-Európában, még ha csak kis mértékben is: a válaszadók 14 százaléka mondta azt a korábbi 11 százalékkal szemben, hogy növekedett az üzleti bizalom, míg csak 55 százalék vélte az ellenkezőjét a korábbi 56 százalék helyett. Mindez részben a javuló makrogazdasági kilátásoknak volt köszönhető: 30 százalékról 41 százalékra nőtt azon válaszadók száma, akik úgy vélték, a nemzetgazdaságuk fejlődik vagy fejlődés előtt áll, míg a közép-kelet-európai résztvevők 57 százaléka nyilatkozott negatívan – ez jelentősen kevesebb, mint 2014 elején, amikor a pesszimisták aránya 69 százalék volt.
"Korábban talán soha nem kényszerültünk rá, hogy kutatás időzítése miatt ennyi fenntartást fűzzünk a globális gazdasági körülményekről szóló jelentésünkhöz" – mondta Manos Schizas, az ACCA vezető gazdasági elemzője. "A második negyedévben kiemelkedően sok olyan politikai és gazdasági esemény történt, amelyek globálisan érzékeltetik hatásukat, így ezek megnehezítették, hogy pontos képet alkossunk a globális gazdaság állapotáról" – tette hozzá.
A jelentés megállapította, hogy a gazdasági fellendülés globális léptékben ismét vesztett a lendületéből.
2014 második negyedévében globálisan kismértékben visszaesett az üzleti bizalom, amelyre a korábbiaknál is nagyobb mértékben van kihatással a pénzügyi stabilitás. Az ACCA és a felmérésben szintén résztvevő IMA, az üzleti könyvvizsgálók szervezete szerint ez a jelenség növekvő kockázatot jelent a jövőbeli kilábalásra nézve.
Bár az első és a második negyedévet összehasonlítva statisztikailag elhanyagolható az üzleti bizalomban bekövetkezett változás, ez a látszólagos stabilitás a jelentés szerint annak az eredménye, hogy a javuló befektetési környezet és a csökkenő üzleti lehetőségek hatása kioltja egymást.
A felmérés globálisan üzleti fellendülést mutatott ki. Észak-Amerika és Dél-Ázsia élen jár tőkebefektetés, új megrendelések és létszám tekintetében, míg Afrika és a Közel-Kelet szerepelt a legrosszabbul mindhárom területen romlást vagy stagnálást mutatva.
Összességében úgy tűnik, a globális bizalomnövekedés motorja Észak-Amerika, de hozzájárult a Közép- és Kelet-Európában tapasztalt átmeneti fellendülés is. Ugyanakkor ezen régiók fellendülését globális szinten kiegyenlítette az Ázsiában, Nyugat-Európában, Afrikában és a Közel-Keleten megfigyelhető csökkenő optimizmus. A „tapering”, azaz a FED eszközvásárlásának csökkentése után a fejlődő piacok továbbra is alul teljesítenek olyan kulcsfontosságú területeken, mint a növekedési tőkéhez való hozzáférés, de a szakadék köztük és a fejlett piacok között elkezdett csökkenni.
Pozitív jel különösen a csendes-óceáni térség számára, hogy a kínai gazdaság elhúzódó lassulása kezdi elérni a mélypontot, ami jó hír a beszállítóknak és a késztermékgyártóknak is.
Országonkénti összehasonlításban tisztán látszik, hogy az üzleti bizalom csak átmenetileg állt vissza. Például a biztató kínai és orosz adatok egy sor nagy volumenű, hosszú távú üzleti és befektetési megállapodásnak köszönhetők, ráadásul a felmérés még az MH17 járat katasztrófája előtt készült, annak utóhatásait így nem mérhette fel, miközben az eset nyilvánvalóan negatívan hat majd az üzleti bizalomra Közép- és Kelet-Európában.
A reálgazdaságról érkező viszonylag jó hírek ellenére a felmérés feltárta, hogy 2014 első fele nem sok jót hozott a nyugati bankoknak, ami fokozottan igaz a második negyedévre. Az Egyesült Államokban és Európában a nagy pénzintézetekre vonatkozó adatok erőteljes visszaesést mutatnak a bizalom terén. Ennek okát a tanulmány abban látja, hogy a szektor szereplői keményebb stressztesztekre, emelkedő kamatokra és csökkenő ingatlanárakra, továbbá erősödő geopolitikai kockázatra és az iparági szabályozás szigorúbb számonkérésére számítanak.
"Már most tisztán látszik, hogy 2014 korántsem lesz olyan kedvező a globális gazdaság számára, mint a stabil fejlődéssel jellemezhető 2013-as év" – mondta Manos Schizas, az ACCA vezető gazdasági elemzője. 2013-ban a jó híreket a nagy pénzintézeteknek és a kemény megszorításokat "túlélő" szereplőknek, például az Egyesül Királyságnak és Írországnak köszönhettük, idén azonban már ők is inkább negatív hírekkel szolgáltak – tette hozzá. A kínai gazdaság lassulása, ami folyamatosan kihat a globális kilábalásra is, talán a végéhez közeledik, de a Kelet-Európában és a Közel-Keleten fenyegető geopolitikai problémák valószínűleg épp olyan károsnak bizonyulnak majd középtávon – hangsúlyozta a gazdasági elemző.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.