Orbán elmagyarázta, miért nem magas szerinte az államadósság
„Ki kell vonni a nettóból a tartalékokat, és úgy már nem magas!” – ezt válaszolta kedd délután a miniszterelnök az Index államadóssággal kapcsolatos kérdésére a Páneurópai Piknik Emlékparkban. A hírportál próbálta értelmezni Orbán Viktor szavait.
A napi.hu a jegybank friss adatai alapján azt írta hétfőn, hogy az államháztartás adóssága 2014 második negyedévének végén 25 432 milliárd forint volt, ami a GDP 85,1 százaléka. Ezzel történelmi rekord közelébe duzzadt az adósság, ami a nemzetgazdasági tárca szerint idén csökkenhet.
Az Index munkatársa a fertőrákosi Páneurópai Piknik Emlékparkban kérdezte meg a miniszterelnöktől kedden délután, hogy miért olyan magas az államadósság. Orbán Viktor először elhárította a kérdést azzal, hogy majd később kérdezhetnek tőle az újságírók. A megismételt kérdésre már azt válaszolta: „Nem magas. Ki kell vonni a nettóból a tartalékokat, és úgy már nem magas!”
A hírportál hivatkozik a héten megjelent adatokra, amelyből az derült ki, hogy a nettó államadósság még soha nem volt annyira magas a GDP arányában, mint most.
A bruttó adósság értéke 25,4 ezer milliárd, a „kicsinosított” nettó pedig 22,5 ezer milliárd forint körül van. Ez állt szemben a GDP 29,5 ezer milliárd forintjával. Az elemzők egyébként jellemzően a bruttó mutatót szokták figyelembe venni, a nettót pedig azok a politikusok, akik a valósnál jobb mutatóval szeretnének kérkedni – jegyzik meg a cikkben.
Nem tiszta, hogy Orbán Viktor pontosan milyen tartalékokról beszélt, amelyeket ki kellene szerinte vonni az államadósságból. Valószínűleg nem a devizatartalékról van szó, és nem is a költségvetésiről, utóbbi körülbelül 10 milliárd forintra olvadta ugyanis.
Az állam jegybanknál tartott likvid pénztartaléka valóban magas volt eddig idén a sok állampapír-kibocsátás miatt, de júliusban már erősen visszaesett és idén valószínűleg folyamatosan csökken majd – tették hozzá.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.