A pincérek kapják a legtöbb jattot, de a legtöbben megszokásból adunk csak borravalót. A mértékéről magunk akarunk dönteni, és ezért elutasítjuk a számlába beépített szervizdíjat. Ez derült ki a Szallas.hu friss felméréséből. Meg az, hogy valójában nem a szolgáltatás minősége számít.
A magyarok többsége elfogadja és megszokta a borravaló intézményét – derült ki egy több mint 13 ezer résztvevő megkérdezésével zajló felmérésből, amelyet az Év Szállása verseny keretében a Szallas.hu készített. Négyből csak egy ember mondta, hogy legszívesebben eltörölné ezt a szokást. A megkérdezettek nagy része ugyanakkor nem támogatja sem a számlán feltüntetett szervizdíjat, sem azt, ha a borravalót a szolgáltató beépíti az árakba: tízből nyolcan ragaszkodunk ahhoz, hogy magunk dönthessünk a plusz összeg mértékéről.
Arról, hogy mennyit adunk, megoszlik a fizetővendégek és a turizmusban dolgozók véleménye: a szolgáltatók szerint a többség maximum 5 százalék borravalót ad, míg a vendégek 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ennél nagyobb mértékben szokta kiegészíteni a számla végösszegét. Ugyanakkor nyolcból egy ember kapott már negatív megjegyzést a túl kevés borravaló miatt. Pedig nagyjából ugyanúgy adunk borravalót, mint a hozzánk látogató német turisták.
A nem reprezentatív felméréséből (melyben online megkérdezéssel, 2014. július 22. és 28. között 112 magyarországi szállásadó és 13 303 lakos válaszait elemezték) az derült ki, hogy a magyarok több mint 60 százaléka elsősorban a kedves, segítőkész kiszolgálást díjazza a borravalóval, a szolgáltatás minőségével kapcsolatban alig egynegyedük szokta így kifejezni az elismerését.
A kiszolgálás, segítségnyújtás díjazásának szándéka magyarázza azt is, hogy a megkérdezettek közül tízből kilencen adnak plusz pénzt például a pincérnek. A válaszadók egyharmada ad pénzt egy szállodában a londinernek vagy éppen a takarítónak, a recepciós – aki többnyire a „hivatalos” papírmunkát intézi – már ritkábban kap jutalmat.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.