A Magyar Bankszövetség méltánytalannak tartja az Országgyűlés által pénteken elfogadott, a fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó, a lakossági hitelezést alapjaiban újraíró törvényt, mert úgy véli, a jogszabály olyan elveket követel meg több mint egy évtizedre visszamenően a szigorú felügyelet alatt álló bankoktól, amelyeket eddig sem a jogalkotó, sem a felügyelő hatóság, sem a bíróságok nem dolgoztak ki, és nem tettek ismertté.
A bankszövetség közleményében leszögezte: a hitelintézetek mindig az aktuális jogszabályoknak megfelelően nyújtották szolgáltatásukat, amelyet a devizahitelezés elmúlt tizenkét éve során mind jogalkotói, mind bankfelügyeleti szempontból szigorú ellenőrzés és folyamatos jóváhagyás kísért. A szövetség rámutat: az új jogszabály által érvényesített gyakorlat sérti a jogbiztonságot, elbizonytalanítja a befektetőket. Ez olyan precedens, amely alkalmas arra, hogy megingassa a magánjogi szerződések alapját, és ennek beláthatatlan következményei lehetnek a társadalomra.
Ha a hitelszerződéseket ki lehet vonni a polgári törvénykezés általános elévülési szabályai alól, akkor a továbbiakban bármilyen szerződéstípust, akár az adásvételi-, bérleti- vagy munkaszerződéseket is új szabályok alá lehet helyezni – visszamenőleges hatállyal – érvel a szervezet. A bankszövetség a jogbiztonság fenntartása érdekében azt reméli, hogy a köztársasági elnök a jogszabályt nem írja alá, hanem elküldi az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra a tartalmi és formai hibák miatt. A közleményben olvasható: a bankok továbbra is érdekeltek abban, hogy a devizahiteles kérdést minden fél számára megnyugtatóan és igazságosan, a forinthitelesek érdekeit is figyelembe véve rendezze az Országgyűlés. Ehhez a pénzintézetek az általános jogelveken alapuló és a társadalom egészének érdekeit szem előtt tartó jogszabályokat tartanak szükségesnek, amelyek előkészítéséhez felajánlják szakmai támogatásukat és együttműködésüket.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.