Így nem mehet tovább a rezsicsökkentés
Az önkormányzatok figyelmeztették a kormányt, hogy a jelenlegi formában nem folytatható a rezsicsökkentés, mert a közüzemi cégek nem képesek kigazdálkodni a veszteségeket.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöksége felhívja a döntéshozók és az önkormányzatok figyelmét, hogy nem lehetséges további rezsicsökkentés a közüzemi közszolgáltató társaságok belső átalakítása nélkül – írja a TÖOSZ csütörtökön kiadott közleményében. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) 2014. április 15-ei ülésén foglalkozott az önkormányzatok közüzemi közszolgáltatási feladatainak kérdésével, különös tekintettel a hulladékgazdálkodási, víz- és csatornaszolgáltatás, távhőellátás ügyeivel.
A közlemény kitér arra, hogy a TÖOSZ elnöksége egyetért a közüzemi közszolgáltatási díjak csökkentésének szükségességével, de figyelmeztetnek a további rezsicsökkentés veszélyeire. Az egyes közszolgáltató szervezetek ugyanis a további általános, a tényleges helyzet elemzése nélküli rezsicsökkentést már nem lesznek képesek kigazdálkodni.
Nagyobb terhet a nagyvárosoknak
A közlemény szerint a TÖOSZ elnöksége támogatja, hogy a közüzemi szolgáltatások köztulajdonban legyenek, illetve kerüljenek és a közszolgáltatások meghatározó részét önkormányzatok végezzék. Az egyes közszolgáltatást nyújtó gazdasági társaságokban a szolgáltatatási terület valamennyi önkormányzata rendelkezzen tulajdonrésszel – írják.
A TÖOSZ szerint az önkormányzati tulajdonú közszolgáltató cégek megfelelő működtetésében, pénzügyi egyensúlyának megteremtésében és a fenntartható gazdálkodás feltételrendszerének meghatározásában döntő szerepet játszanak a nagyvárosok.
A nagyvárosi szerepvállalás gazdasági alapjait a második körös adósságkonszolidáció megteremtette, ezért az érintett nagyvárosoknak a jelenleginél nagyobb szerepet kell vállalnia a jövőben. Ezáltal átmenetileg elkerülhető lesz, hogy a távhő-, víz-, szennyvíz-, hulladékszolgáltatások esetében a hatósági és piaci ára közötti különbség ne az önkormányzati cégeket vagy a lakossági fogyasztókat terhelje.
Uniós pénzekből lehet pótolni
Az elmúlt évek gyakorlatát figyelembe véve várhatóan a jövőben is kizárólag európai uniós pénzekből lehet majd az energetikai beruházásokat és eszközpótlásokat fedezni – írja a közlemény. A víz és szennyvíz, a távhő és egyéb közszolgálati vállalatok köztulajdonba vételével, a hatósági árszabályozással, a cégek non-profittá tételével nem marad majd likvid pénz a fejlesztési kiadásokra – figyelmeztet a TÖOSZ.
A villamos energia- és gázszolgáltatók korábbi, állami megvásárlásával valamint a hatósági árszabályozással, a többkörös rezsicsökkentéssel folyamatosan nyílik az olló a hatósági és a mostani üzemeltetés piaci ára között, aminek a különbséget valakinek viselnie kell.
A TÖOSZ szerint két egyszerre végrehajtandó párhuzamos irány létezik: a cégek átszervezése és költséghatékonyabbá tétele majd ezzel együtt egy folyamatos kompenzálás és visszamérés.
A távhőszolgáltatás területén a jelenlegi helyzet konzerválása helyett gyors és célzott beruházásokra lesz szükség – írja a közlemény. Ebben a szektorban ugyanis a vállalatok zöme még az önkormányzatok tulajdonában áll nonprofit formában, ami viszont állandó állami kompenzációt tesz szükségessé. Ennek nagysága tavaly 52 milliárd forint volt.
A későbbi – szintén a rezsicsökkentésből és a hatósági árszabályozásból fakadó – piaci árkülönbségek veszteséget jelentenek majd. Sem beruházásra, sem eszközpótlásra nem marad a helyhatósági cégeknek pénze, így kénytelenek lesznek ezeket a projekteket is uniós támogatásból fedezni vagy a hitelek átvállalás után a felszabadult forrásaikat kell ide átcsoportosítaniuk.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.