Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egyértelmű eredményt hozott a vasárnapi magyarországi parlamenti választás, ismét a Fidesz-KDNP alakíthat kormányt. Hogy pontosan mit terveznek a gazdaságban, egyelőre nem tudni. Orbán Viktor szerint programjuk egy szóból állt: folytatjuk. A magunk részéről azonban múlt héten megkérdeztük olvasóinkat, milyen gazdasági intézkedéseket várnak az új kormánytól. A válaszadók az egykulcsos adót kikukáznák, a keleti nyitást inkább nyugatival cserélnék fel, sportra kevesebbet áldoznának, a paksi bővítés helyett inkább megújulókba fektetnének. Az eurót viszont csak akkor vezetnék be, ha gazdasági fejlettségünk már az uniós átlagot alulról verdesné.
| Nem reprezentatív |
Kérdőívünk semmilyen társadalmi változóra nézve nem reprezentatív – egyes pontoknál a magyar népességre nézve jelentősek is az eltérések –, egyszerűen kíváncsiak voltunk olvasóink véleményére. A kérdőív kiértékelésekor csak a teljesen kitöltött kérdőíveket vettük számításba a kisebb torzulás érdekében. |
A hvg.hu pár napja azt kérdezte olvasóitól, hogy a gazdaságpolitika területén milyen intézkedéseket várnának el a következő kormánytól. Adórendszer, munkahelyteremtés, különadók, devizahitelesek, keleti nyitás – egy asztalon mind. A hvg.hu felhívásának több mint 4100-an tettek eleget, közülük két fő híján 2 ezren az elejétől a végéig ki is töltötték a kérdőívet. Mindannyiuknak köszönjük, hogy válaszoltak.
Férfiak, budapestiek, 34 év felettiek
A kérdőívet teljesen kitöltők többsége, 62,5 százaléka volt férfi, életkor tekintetében pedig igencsak változatos a kép. A válaszolók többségét a 34 év felettiek adják (összesen 62 százalék), ám míg egy korábbi kérdőívünknél elenyésző volt a 25 éven aluliak aránya, most ők is aktívabbnak mutatkoztak. A válaszolók 40 százaléka budapesti volt, 25 százalékuk megyeszékhelyről, megyei jogú városból töltötte ki kérdőívünket, 20 százalék pedig kisvárosból válaszolt nekünk. A válaszadók 5 százaléka külföldről klikkelte a válaszokat.
A kérdőívet kitöltőket a demográfiai jellemzők után arról faggattuk, milyen adórendszert látnának szívesen. A mostani rendszert a válaszadók 12 százalék látná szívesen, 53 százalék azonban a gazdagokra helyezne nagyobb terheket. Volt ugyanakkor egy bő 7 százaléknyi csoport, amelynek tagjai úgy vélik, a mostani egykulcsos adó kulcsát még lejjebb kellene vinni.
Itt jönnek az érdekes kérdések. Miután a kormány a rengeteg új munkahely megteremtésével kampányolt az utóbbi hónapokban, olvasóinkat arról kérdeztük, milyen intézkedéseket látnának szívesen a több munkahely megteremtése érdekében. A válaszadók 35 százaléka visszavenne a különadókból, hátha így több munkahelyet hoznának létre az érintett cégek. A keleti cégek nagyobb fokú üzleti szerepvállalására elenyésző mennyiségben voksoltak a kérdőívet kitöltők, csakúgy, mint arra, hogy még több terhet rakjunk a multikra. A magyar kis- és középvállalkozásokra (kkv) való nagyobb fókuszálást, illetve a nyugati, régiós cégekkel szorosabb kooperációt ugyanakkor nagyon szeretnék.
Mi legyen a devizahitelesekkel?
A kampányban nem szerepelt kiemelt helyen, ám valamit kezdeni kell a még szorult helyzetben lévő devizahitelesek tömegeivel. Válaszadóink majdnem 29 százaléka szerint erre a célra már nem kellene többet költeni, van árfolyamgát is, több segítség szerintük nem kell (17 százalék ugyanakkor segítene, de csak a legelesettebbeken). Van viszont egy masszív réteg, akik szerint inkább erősebb forintárfolyamon kellene rögzíteni a forint euróval és svájci frankkal szembeni árfolyamát, s aztán átváltani minden devizahitelt forintosra. Egy másik réteg szerint kötelezni kellene a bankokat, hogy osztozzanak a hiteles terhein.
A kormány gazdaságpolitikájának fontos építőköve a keleti nyitás, ez viszont a kérdőívünkre válaszolók döntő többségének nem jön be. A keleti elköteleződést mindössze a válaszadók 11 százaléka támogatta, 15 százalék közeledne, de csak igen óvatosan. A válaszadók 70 százaléka ugyanakkor az EU-felé irányuló magyar kaput szeretné nagyobbra tárni, mondván: Nyugat-Európához kell(ene) közeledni.
Érdekes módon a fenti kérdésnek ellentmondanak azok a válaszok, melyek az euró bevezetésének esetleges időpontjára vonatkoztak. Míg a válaszadók 34 százaléka minél hamarabb áttérne a közös uniós valutára, addig 44 százalékuk minderre csak akkor kerítene sort, ha már az uniós gazdasági fejlettség 90 százalékát elértük (Orbán Viktor kormányfő itt húzta meg a csatlakozási határt). Tehát legyen még nagyobb uniós közeledés, integráció, ám az eurócsatlakozás – ami azonban a mélyebb integrációval jár együtt – ennek ne képezze részét. Van ugyanakkor egy 4 százalékos keménymag, amely rendkívüli mértékben ragaszkodik a forinthoz, ők nem váltanának, bármi is jöjjön.
Munkahelyek, egészségügy, oktatás: erre mindenképp legyen több pénz
Arra a kérdésre, hogy milyen célokra szeretnének olvasóink több pénzt adni, igen szerteágazó válaszok érkeztek (több pontot is meg lehetett jelölni, és saját véleményt is lehetett írni). Munkahelyteremtés, oktatás, egészségügy: mindhárom terület 60 százalék feletti értéket kapott. Szociális ellátásra, a szegénység csökkentésére az olvasók 35 százaléka szánna többet. A saját vélemények között emellett sokszor előfordult még a kultúra, kutatás-fejlesztés, nyugdíj, közbiztonság, megújuló energiák és infrastruktúra-fejlesztések. Voltak ugyanakkor olyan válaszadóink, akik semmire sem költenének többet, mások egy új Malévra, a közszféra béremelésére, vagy például az üres új stadionok rehabilitációjára költenének. Páran a honvédelemre is többet áldoznának (elmaradunk a NATO-átlagtól e tekintetben, minden bizonnyal ilyen relációban gondolhattak e területre az olvasók).
A paksi bővítés ügye komoly vihart kavart az utóbbi hónapokban, arra voltunk kíváncsiak, hogy bár már aláírtuk a szerződést – de mivel még nem történt meg az első kapavágás –, tényleg belevágjunk-e a projektbe. A kérdőívet megválaszolók többsége (58 százalék) elutasító ebben a tekintetben, ők ráadásul inkább megújulókba fektetnének, az ilyen energiaforrásokat rugalmasabbnak, kifizetődőbbnek látják. A kieső blokkok pótlását a válaszadók 27 százaléka támogatja, ám 12 százalék nem az oroszokkal üzletelt volna. A válaszadók 7 százaléka pedig inkább importálná az energiát, az szerintük olcsóbb lesz. A kérdésnél nyitva hagytunk lehetőséget saját vélemény megfogalmazására is, itt érdekes felvetések érkeztek.
Többen hiányolták a népszavazást egy ilyen súlyú ügy esetében, sokan nem értették, miért kellett erről ilyen sürgősen dönteni, szerintük még lett volna legalább 10 év a döntés meghozataláig – különben is, olvasóink egy része hiányolja a széleskörű szakmai vitát –, addig meg az ország energia-felhasználása is jelentős mértékben változhat. Pár olvasó atomerőmű helyett inkább a szigetelésre, fűtés-korszerűsítésre fordítaná azt a pénzt, amit Paksra szán a kormány, illetve volt olyan válaszadó is, aki a Dunán építene inkább vízerőműveket. Volt egy olvasó, aki viszont az energiacellára és a gravitáció kikapcsolására esküszik (ez minden bizonnyal Széles Gábornak egy üzenet, hogy gyorsítsa fel ilyen irányú fejlesztéseit).
Vannak érdekességek
Az euró bevezetése, illetve a még inkább az EU felé fordulás közötti ellentéten kívül más érdekességek is tapasztalhatóak a kérdőívet kitöltők válaszai között. Érdekes módon a különadókat a válaszadók jelentős része visszaszorítaná, ám a devizahitelesek helyzetén a bankok terhére szeretne a kérdőívet kitöltők egy része nagyobb arányban könnyíteni, ez pedig azt jelenti, hogy így a bankokra kivetett különsarcok sem csökkennének.
A válaszadók többsége a paksi bővítésre vonatkozó kérdés kapcsán úgy nyilatkozott, hogy ők inkább alternatív, megújuló energiaforrásokba fektetnének be, ráadásul egyértelmű volt itt a válaszadók véleménye. Ez összecseng a közvélemény-kutatások eredményeivel: a Medián idén februárban 74 százalékos támogatottságot hozott ki a megújuló energiaforrásoknak, az emberek többsége pedig egy népszavazással döntene a paksi bővítésről. A megkérdezettek többsége amiatt is aggódott, hogy túl drága lesz a beruházás – és hogy orosz részvétellel valósul az meg –, ám 51 százalékuk támogatja új erőmű építését Pakson (a közvélemény-kutató egyes válaszainál is látható így ellentmondás a válaszadók részéről: egyetértenek az új atomerőmű építésével, de a megújuló energiaforrások lennének az igaziak).
Az is említésre méltó, hogy állami beruházásokra a válaszadók elenyésző arányban költenének többet, ám a kkv-kra már bő 27 százalék szánna többet, a jegybank növekedési hitelprogramjával karöltve (ez is egyfajta állami beruházást, költést jelent). A "mire adjon több pénzt a kormány" kérdésre a válaszadók fantáziája pedig igencsak megmozdult, ám egy fő motívum mindenképp kiviláglik: olvasóink döntő többsége több pénzt szeretne látni a humán területeken (oktatás, egészségügy, kultúra, kutatás-fejlesztés). A kérdőívet kitöltők tehát úgy gondolják, hogy ezen a területen hatványozottan változtatásra lenne szükség, a humán tőkébe befektetést kiemelten fontosnak tartják.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
