Nem mehet sokáig már tovább, hogy a világ elektronikus hulladékának zömét a kínai Guiyu tartományba és a ghánai Agbogbloshieba landoltassa a világ. De azon már nem csak elgondolkodni kellene, hogy évi 50 millió tonnás "termeléssel" mit kellene kezdeni, mert 5 éven belül lesz az már 65 millióó tonna is. Jöjjön az „urban mining” kiterjesztése - javasolja a Chikans Planet.
Az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, ifj. Chikán Attila által vezetett blogon megjelent új bejegyzés szerint Belefulladunk az e-hulladékba. Miután a világ e-szemetének csak alig 13 százalékát hasznosítják újra és forgatják vissza az iparági körforgásba, és a mostani 50 millió tonnás "termés" India és Kína, valamint Afrika elektronikai eszközigény-robbanása miatt éveken belül 65 millió tonna is lehet, a dolgok könnyen kicsúszhatnak az emberiség kezei közül.
A kinyerhető nyersanyagok (arany és más nemesfémek, illetve más, az iparág számára fontos anyagok) mennyiségére, a hagyományos kitermelés kockázatira és költségeire tekintettel egyre több vállalat lát üzleti fantáziát az ún "urban mining" tevékenységben. Vagyis az elektronikus hulladékok szakszerű újrahasznosításában - írja posztjában ifj. Chikán. Példát is hoz: üzleti modell lett a Fairphone, mely a telefoneladásból származó bevétel egy részét arra fordítja, hogy régi telefonokat vásároljon fel Ghánában, melyeket aztán az európai újrahasznosító és feldolgozó üzemekbe szállítják, kinyerik belőlük az értékes fémeket, és a még felhasználható alkotóelemeket.
A modell úgy hatásosabb lehetne, ha a fejlett világból el se menne Kínába és Ghánába a kidobásra ítélt készülék, de, ha ilyen lesz is, még a jövő zenéje. A közeljövőjé.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.