Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Augsburg, wir kommen – kilőtt az Európa nyugati felébe kitelepülő magyarok száma, már tavaly is félmilliós külföldi magyar kontingensről lehetett hallani, ez a tömeg pedig azóta tovább növekedhetett. Arról ugyanakkor kevés hír szól, hogy pontosan mennyi pénzre is van szükség a legalapvetőbb szükségletekre a külföldre költözésnél. Több százezer forint még akkor is jó, ha van az ember zsebében, ha már úgy vándorol ki, hogy külföldön lesz munkája.
Töretlenül emelkedik a Nyugat-Európába kitelepülő magyarok száma, legalábbis a német statisztikai hivatal legutóbbi adatai azt mutatják, hogy az országba tavaly is nagyon sok honfitásunk érkezett. Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszteri minőségiben már a múlt évben is félmilliós külföldi magyar kontingenst emlegetett, ez azóta a jelek szerint alighanem jelentősen bővült.
A Magyarországról kivándorlók helyzetét a hvg.hu már egy jó ideje cikksorozatban igyekszik bemutatni, itt sok minden elhangzik arról, hogyan is vágtak neki egyes családok vagy egyedülállók a világnak, arról azonban kevés szó esett, hogy pontosan mennyibe is kerül kiköltözni külföldre. Megnéztük, hogy a három, magyarok által legkedveltebb célországba mennyiért lehet eljutni, a csomagokat mennyibe kerül kivinni, mekkora tartalékkal érdemes rendelkezni, ha a kivándorlóknak nincs előre biztosított munkahelye.
Annyit már most elmondunk: a közvetlen és közvetett költségek országonként eltérőek, és tulajdonképpen nem is tűnnek hatalmasaknak. Üres zsebbel azonban nem is érdemes elindulni.
Ide ömlenek a magyarok
A magyarok által legkedveltebb top3 célország az Egyesült Királyság, Németország és Ausztria. Utóbbi azonban szomszédos állam, így a kijutási, kiköltözési költségek ebben az esetben jelentősen alacsonyabbak, bővítjük tehát a kört egy távolabbi célponttal: Svédországgal.
Ha megszületett az elhatározás, hogy külföldön vállal munkát, akkor először minden bizonnyal mindenki munkalehetőség után néz az adott országban, városban. Ez itthonról is megtehető, vannak is példák arra, hogy Magyarországról is lehet sikeresen állást szerezni külföldön – különösen a szakképzett munkaerőre igaz ez –, ám sok esetben a helyszínen kell a munkát felkutatni. Ehhez viszont el kell jutni az adott országba.
Ennyibe kerül a jegy
Az Egyesült Királyságba – a példa kedvéért: Londonba – a Ryanairrel áprilisban 8-10 ezerből összejöhet az egyirányú jegy, persze feladott csomag nélkül (a nagyobb csomagunkat futárcéggel feladhatjuk, de erről később). A városközpontba innen 10 font (körülbelül 3700 forint) körüli összegért lehet bebuszozni. Ha Németország mellett döntene a kivándorló, akkor Berlinbe EasyJettel 14 ezertől indulnak a jegyek, a reptérről pedig 3 euró a jegy a városközpontba. Vonattal Berlin 29 eurótól elérhető (nagyjából 9 ezer forint), és ennyiben kerül a müncheni jegy is. Bécsbe 13 euróért el lehet jutni vonattal, Stockholmba pedig a Wizzairrel 31 ezer forint körül van a repülőjegy szintén áprilisi indulásra, csomag nélkül. Innen mintegy 5 ezer forintért lehet bejutni busszal a svéd fővárosba
| Hol, mennyi az átlagfizetés az EU-ban? |
| Németországban nettó 2 ezer, Ausztriában 2100 euró, az Egyesült Királyságban 1600 font, Svédországban pedig 20 ezer korona körül alakul a havi nettó átlagbér. Az EU-ban Luxemburgban a legmagasabb a havi nettó átlagbér, 3100 euró körüli a havi összeg. A kontinensen ugyanakkor Norvégiában a legnagyobb a havi nettó átlagbér: 20 ezer norvég korona (~760 ezer forint). |
Meg lehet próbálkozni természetesen az autós eljutással is, ám nagy kérdés, hogy ha hosszabb távra tervezünk, akkor mit akarunk kezdeni a gépkocsival, amelyet ráadásul abban az országban kell regisztráltatni, ahol huzamosabb ideig használják. Míg Ausztriába érdemes lehet autóval kimenni (tízezerből könnyen Bécsben lehetünk), mivel így több cuccot vihet magával a kivándorló, addig ez hosszabb útra már nem biztos, hogy megéri – 8-10 ezres repülőjegyárak mellett legalábbis semmiképpen sem.
Ennyit kóstál a csomag
Mivel a legtöbben minden bizonnyal a repülős megoldást választják, a borsosabb árú, a gépre feladott bőröndös megoldásnak sok esetben alternatívája lehet a csomagküldés. Van például olyan cég, amely bizonyos útvonalon (kelet-nyugat) 45 fontért elvisz egy 40 kilogrammos csomagot egészen Manchesterig. Száz kiló pedig 105 fontba kerül a végpontig. Aki viszont közelebbre tervez kiköltözni, annak olcsóbb lehet a hurcolkodás. A Ryanairnél 35 kiló feladása 20 ezer forintba kerül, ám ez a csomag nem háztól házig megy, mint a nemzetközi csomagküldés esetén, hanem csak a reptérig.
A vonat esetében akár meg is pakolhatjuk magunkat: ha egy nagy hátizsákkal és egy bőrönddel meg tudunk birkózni, akkor már jók vagyunk. Ezt még a vonatjegy árába befoglalva el tudjuk helyezni a járműveken (legalábbis kollégánkra, aki többször utazott a Budapest–Berlin-vonaton komoly mennyiségű poggyásszal, még egyszer sem szóltak rá, hogy sok a cucca).
| "Mi lesz az egészségbiztosításommal, ha külföldre költözöm?" |
| Elvileg már uniós csatlakozásunk óta alkalmazni kell azt az EU-s szabályt, hogy ha valaki az EU területén dolgozik, akkor egyidejűleg csak egy tagállamban lehet biztosított, mivel ott fizetik utána a járulékot, adót. Ekkor be kell jelenteni odahaza a külföldi munkavégzést, ahol ez azzal jár, hogy az illető TAJ-számát érvénytelenítik, s Magyarországon a továbbiakban csak uniós kártyával (Európai Egészségbiztosítási Kártya) kaphat alapellátást. Ez logikus is, mivel már külföldön fizetik utána a járulékokat és az adót is, ott vegye igénybe az ellátást. Ha valaki nem jelenti le magát itthon, és később kiderül, hogy jogosulatlanul vesz igénybe ellátást, akkor az adott beavatkozás teljes költségét kiszámlázza az egészségbiztosító, és még mulasztási bírságot is kiszabhatnak. A hvg.hu a témával korábban ebben a cikkében foglalkozott. |
Az látszik tehát, hogy noha a csomagküldést olcsóbban is meg lehet oldani, mint ha magunkkal vonszolnánk a nehéz bőröndöket a repülőn, így is egy legalább 15 ezres tétellel érdemes számolni 40 kg esetén.
Az ugyanis egyértelmű, hogy nem érdemes több száz kilót kimozgatni külföldre, mivel az már aránytalanul nagy költséggel járna – főleg, ha a kivándorló nem hosszabb időre tervez. Ha azonban mindent felszámol, és már sehova sem tudja lerakni a cuccokat, akkor is érdemesebb lehet belevágni egy garázsvásárba, illetve az árveréses kiárusításba. Egy 2012-től érvényes szabály értelmében ráadásul az ingó vagyontárgyak átruházásából származó bevételből nem kell jövedelmet megállapítani, ha a bevétel nem haladja meg a 600 ezer forintot. Vagyis ekkora összegig adómentesen lehet eladni a cuccokat.
Az első hónapok túlélése
A repülő-, illetve vonatjegy megvásárlása tehát legrosszabb esetben is csak pár tízezer forintba kerül, egy 100 kilós csomag kijuttatása pedig még Anglia távolabbi vidékeire is kijön kevesebb, mint 40 ezer forintból, míg például Németországba – adott esetben a magyarok által kedvelt Münchenbe – számottevően kisebb összeggel kalkulálhatunk.
Ám innentől kezdve már komolyabban a zsebébe kell nyúlnia a kivándorló magyarnak. Szállást kell kerítenie, és saját élelmezését, közlekedését is finanszíroznia kell. Ha ráadásul úgy érkezett ki, hogy még nincs munkája, akkor mindezt megtakarításaiból kell fedeznie. Jó esetben mindez csak pár hétig tart majd, ám jobb biztosra menni és 2-3 hónapos puffert építeni a rendszerbe. Magyar szemmel nézve ugyanis igencsak drága lehet a létezés: London például a világ egyik legborsosabb árú városa, ahol egy nagyobb szoba egyhavi bérleti díja 400 fonttól indul (ráadásul a legtöbb esetben egyhavi kaucióval és egyhavi bérleti díjjal kell indítani), plusz rezsi. Havonta úgy 150 fontot kell otthagyni a szupermarketben, és száz körül lesz a havi közlekedési bérlet (zónafüggő). És ezek csak a legalapvetőbb költségek, ezekre jönnek majd a kisebb pluszkiadások, így ha nagyon meg is húzza magát a kivándorló, 700-750 fontnál – ez jelenlegi árfolyamon körülbelül alsó hangon is 260 ezer forintot jelent – kevesebből semmiképpen sem tud kijönni. Három hónapra tehát ez minimum 2100 fontot jelent.
Berlinben ennél olcsóbban is ki lehet jönni: akár már 250 euróért lehet szobát találni (a kaució itt is áll), a helyi bérlet 70-80 euró körül mozog, a szupermarketben élelemre és tisztálkodási szerekre 150-170 euró körül lehet otthagyni havonta. Ötszáz euróból – körülbelül 155 ezer forintból – tehát meg tudja magát húzni egy hónapban a kivándorló, ám ezt nagyon a minimumra leszorítva tudja csak megtenni.
| Autó, saját lakás |
| A kivándorlók, vagy azt tervezgetők között sokan lehetnek olyanok, akik rendelkeznek valamilyen nagyobb értékű vagyontárggyal, esetleg autóval, ingatlannal. E vagyontárgyak eladását és az így keletkező megtakarítási puffert nem vettük számításba a kalkulációknál, mivel ezek nem állnak minden kivándorló rendelkezésére, illetve az így keletkezett pluszpénzt a kivándorló értelemszerűen új választott hazájában is befektetné valamibe, így jobban jár, ha úgy tekint erre a pénzre, mintha az nem lenne. Persze, ha csak ebből a pénzből lehetne külföldön indulni, akkor nincs mese, fel kell használni. |
A svéd főváros azonban nem olyan megfizethető, mint Berlin. Egy szobát 2 ezer koronánál (70 ezer forintnál) olcsóbban szinte biztos, hogy nem tudunk megkapni, de inkább e felett mozognak az árak. Az élelmiszer még nyugat-európai viszonylatban is drága, 2 ezer koronának itt is búcsút lehet mondani. A közlekedésnél is komolyan az ember zsebébe kell nyúlni: egy havi bérlet 790 koronába kerül. A rezsi lakástól függően pedig pár száz korona lehet. Talán 5 ezer koronából meg tudja magát húzni az ember egy hónapban – minimum 180 ezer forintból –, ám ez nagyon szerény életszínvonalat tesz csak lehetővé.
A három hónapon túli tartózkodás esetében azonban a tartózkodási jogot be kell regisztráltatni, ehhez viszont – ha munkavállalási céllal tartózkodunk az országban – csatolni kell a munkavállalást igazoló papírokat is (a 3 hónapon túli tartózkodás regisztrációja a többi uniós országban is kötelező). Ezzel lehet igazolni, hogy megvan az elegendő pénzösszege a bevándorlónak arra, hogy meg tudjon élni (a regisztráció a legtöbb országban ingyenes). Hozzá kell azonban tenni, hogy a 3 hónapon túli tartózkodást sokan még mindig nem jelentik be, ha feketén, illetve nem teljesen tisztázott körülmények között mennek dolgozni, ez viszont később visszaüthet, ha a szociális ellátórendszer bizonyos elemeit igénybe szeretné a bevándorló venni.
| Ha messzebbre tervezne menni |
| A Határátkelő blogon külföldre szakadt hazánkfiai mesélnek arról, hogyan és miért is költöztek külföldre, a célországok között pedig a nyugat-európai államok mellett egzotikusabb helyek is szerepelnek. Egy Ausztráliába költöző magyar család a kijutás körülményei és az ottani életvitelük mellett azt is leírta, hogy pontosan mi mennyibe kerül az észak-ausztráliai Darwinban. Ötszáz ausztrál dollár/héttől (körülbelül 100 ezer forint) indul egy lakás, 300 dollár/hét az élelmiszer (nem csak férj és feleség, hanem gyerekek is vannak), a rezsi 400 dollár egy negyedévre, az üzemanyag literje pedig 1,6 dollár. A család a leírás alapján úgy tűnik, többmilliós megtakarítással rendelkezett, míg a beilleszkedési időt át tudták vészelni. |
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
