Magyarország kilábalt a recesszióból 2013-ban, a GDP 1,1 százalékkal nőtt, és a gazdasági növekedés tovább gyorsulhat – állapítja meg az Európai Bizottság kedden publikált 2014-es gazdasági előrejelzése. Az elemzés szerint 2014-ben és 2015-ben a magyar GDP-növekedés elérheti a 2,1 százalékot, ami magasabb a kormány tavaly bejelentett 2 százalékos célszámánál.

Az Európai Bizottság jelentése visszaigazolta, hogy a kormány reális célokat tűzött maga elé – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca emlékeztet, a bizottság az őszi előrejelzéséhez képest jelentősen emelte Magyarország növekedési kilátásait  2014-re, és az az EU átlagához képest gyorsabb lesz. A bizottság előrejelzése lényegében hasonló az NGM költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott makrogazdasági prognózisához: 2,1 százalékos növekedési pályát vetít előre 2014-re és 2015-re – írta a minisztérium.

Csökkent a hiány és az adósság

A költségvetési hiány az előzetes adatok szerint tavaly a GDP 2,5 százaléka körül alakulhatott, vagyis bőven alatta maradt a kormány által Brüsszel felé vállalt 2,7 százalékos hiánycélnak. Azonban a bizottság előrejelzésében arra számít, hogy idén és jövőre a költségvetési deficit visszapattan 3 százalék környékére. Ezzel a kormány idén már lehet, hogy túllép a vállalt 2,9 százalékos hiánycélon.

Az előrejelzés szerint az államadósság 2 százalékponttal 77,8 százalékra csökkent 2013-ban, azonban ezt követően ismét növekedésnek indul a forint gyengülése és ennek következtében az államadósság devizarészének átértékelődése miatt. Az előrejelzés szerint idén a GDP 79,1 százaléka, jövőre a 78,9 százaléka lehet az államadósság.  

Növekedés kockázatokkal

A bizottság szerint a magyar gazdaság enyhe kilábalását a hazai kereslet növekedése hajtja. A 2012-es 1,7 százalékos visszaesés utáni 1,1 százalékos 2013-as növekedésbe részben belejátszott a 2012-es mezőgazdasági károk utáni természetes korrekció. Azonban emellett a beruházások is növekedésnek indultak tavaly, ami elsősorban a közösségi beruházásoknak volt köszönhető. Ugyanakkor a vállalati beruházások is nőttek az uniós források felhasználásának és a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának köszönhetően – állapítja meg a bizottság.  

Eközben az infláció a rezsicsökkentés miatt meredeken visszaesett, és ezzel párhuzamosan megnőtt a háztartások rendelkezésre álló jövedelme. Ugyanakkor a magas munkanélküliség és a lakossági hitelek törlesztése továbbra is fékezte a lakossági fogyasztást. A bizottság arra számít, hogy a rezsicsökkentések hatásának kifutása után, 2015-re az infláció újra megközelíti a jegybank 3 százalékos inflációs célját.

Minadazonáltal az előrejelzés arra a feltevésre épül, hogy az idei és a következő évek növekedését a hazai kereslet növekedése hajtja. A rezsicsökkentés, a közszféra növekvő bérei és a kedvezőbb jelzáloghitelek következtében a háztartások éves fogyasztása visszatér a pozitív tartományba idén. A vállalkozások hitelezését ideiglenesen könnyíti az MNB Növekedési Hitelprogramja, és az uniós források jelentős mértékű felhasználásával együtt hozzájárul a vállalati beruházások és a vállalati hitelfelvétel növekedéséhez.

A GDP-növekedést azonban lefelé mutató kockázatok is övezik a bizottság szerint: a globális monetáris élénkítés visszafogása a deviazahitelek állományának átértékelődése miatt lassíthatja a gazdasági növekedést, a legnagyobb belföldi kockázat pedig az, hogy a kormány egy új átfogó devizahiteles-mentő törvényt fogad el, ami negatív hatást gyakorolhat a bankokra és a befektetői bizalomra.

A munkanélküliségi ráta 10 százalék alá esett 2013-ban. A munkaerőpiaci helyzet javulásához a bizottság szerint hozzájárult a közmunka program növelése, a külföldön dolgozó magyarok számának növekedése és a gazdaság fehéredése. A gazdasági kilábalással a foglalkoztatás a versenyszférában is javulni fog az előrejelzés szerint, és a munkanélküliség tovább csökken.