A múlt héten arra kértük olvasóinkat, hogy válaszoljanak az ország gazdasági helyzetét és a saját helyzetüket firtató, több mint egy tucat kérdésből álló kérdőívünkre, hogy kiderüljön, hogyan látják a gazdaság ígéretesnek tűnő mocorgását, a GDP-növekedést, az emelkedő foglalkoztatottságot, a megugró megtakarításokat és béreket. Kérésünknek több mint hat és fél ezren tettek eleget, ennyien töltötték ki a teljes kérdőívet, további 10 ezren pedig belekezdtek, ám nem mentek rajta végig. Mindannyiuknak köszönjük, hogy válaszoltak.

Kérdőívünk nem reprezentatív, egyszerűen kíváncsiak voltunk olvasóink véleményére, a válaszokat pedig az alábbi cikkben igyekszünk rendszerbe szedni és bemutatni. A kérdőív kiértékelésekor csak a teljesen kitöltött kérdőíveket vettük számításba a kisebb torzulás végett.

Változatos kép

Péntek késő délelőttig összesen 6597-en töltötték ki kérdőívünket, a válaszadóknak között pedig jelentős többségben voltak a férfiak (72,5 százalék). A kitöltők között elenyésző számban voltak 25 év alattiak (4,6 százalék), a többség 26-55 év közötti volt.

A kérdőívet kitöltőket személyes pénzügyi, vagyoni helyzetükről faggattuk. Először arra voltunk kíváncsiak, hogy reálértéken (az infláció hatását kiszűrve), mennyivel nőtt, csökkent vagy stagnált a válaszadók keresete az utóbbi négy évben. A többségnek itt stagnált, illetve nőtt a keresete, ám volt egy 13 százaléknyi csoport, akiknek 2010 óta nem volt folyamatosan munkája. Legjobban a 36-45 év közöttiek keresete nőtt, a 46-55 év közöttiek körében pedig jelentősen csökkent.

Az emberek pénzügyi helyzetéről sokat elmond az, hogy van-e megtakarításuk, illetve ha van, akkor az milyen mértékben tud növekedni. 2010 óta válaszadóink körülbelül 20 százalékának sikerült növelnie megtakarításait, a többieknek stagnált, illetve csökkent a megtakarításuk, ám egy jelentős csoportnak egyáltalán nincsen megtakarítása.

Gépkocsit készpénzből

A gépkocsi-, illetve ingatlanvásárlások is jó fokmérői a családok pénzügyi helyzetének változásának. Autót a válaszadók 18,5 százaléka vásárolt az utóbbi négy évben, akik vásároltak, azok közül kevesen vettek újat: körülbelül az ötödük. A többség használt autót vásárolt. Akik pedig autót vettek, azok döntő részben készpénzből oldották meg az autóvásárlást (1223 főből 910-en), a többiek hitelből, illetve céges vásárlás keretében jutottak gépjárműhöz, bár utóbbi igen elenyésző (mindössze 80-an válaszoltak így).

Ingatlant még kevesebben vásároltak, mint autót: a válaszadóknak 10,1 százaléka ruházott be lakásba, házba, nyaralóba az utóbbi négy évben. Akik vásároltak, azoknak kicsivel több mint hatoda vett új építésűt, a többiek a használtra szavaztak. A finanszírozás módját ugyanakkor itt már nem annyira a készpénz dominálta: csak pár tíz fővel volt több a készpénzes vásárló a hitelesnél.

Európán kívülre nagyon kevesen jutottak el nyaralni

AFP / Sakis Mitrolidis

Nyaralni (telelni) a kérdőívet kitöltők 55,4 százaléka ment el az utóbbi négy évben, kétharmaduk ugyanakkor évente csak egyszer jutott el nyaralni, kicsivel több mint 15 százalékuk viszont kettőnél is többször tudott külföldre utazni. A válaszadók között nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a belföldi, illetve európai nyaralást preferálók száma, 257-en viszont úgy válaszoltak, hogy inkább Európán kívülre mentek nyaralni (ez a nyaralók 7 százalékának felel meg).

A többség személyenként 100 ezer forintig terjedő költségbe veri magát a nyaraláskor (71 százalék), 11 százalék ugyanakkor egy főre lebontva 200 ezer forint felett is költött a pihenésre.

Arra a kérdésre, hogy volt-e munka nélkül az utóbbi négy évben, válaszadóink többsége (58,3 százaléka) úgy válaszolt, hogy folyamatosan munkaviszonyban volt. Meglepő módon ugyanakkor sokan voltak olyanok, akik rövid ideig munkanélküliek voltak, és olyanok is, akik jelenleg is munkanélküliek.

A kérdőívet kitöltők többsége tart attól, hogy elveszítheti munkahelyét a következő 1-2 évben, vagy legalábbis bizonytalan a helyzetet illetően (úgy véli, a mai gazdasági környezetben nem lehet tudni). Az emberek majdnem negyede nagyon tart munkahelye elvesztésétől. Válaszadóink mintegy 10,6 százalék azonban egyáltalán nem tart ettől, viszont majdnem 15 százalékuk most is munkanélküli.

Az ország helyzetét borúsnak tartják

Az igazán szubjektív területekre rátérve igen siralmas kép rajzolódik ki a kérdőívet kitöltők válaszai alapján. A válaszadóknak csak 18 százaléka mondta azt, hogy javult saját pénzügyi helyzete 2010 óta, 63 százalék szerint ugyanakkor romlott a helyzet az utóbbi négy évben.

Az ország gazdasági helyzetének alakulását az utóbbi négy évben ugyanakkor ennél jóval rosszabbnak ítélték meg válaszadóink. Jelentős javulást igen kevesen érzékeltek, kisebb, illetve jelentős mértékű romlást ugyanakkor a kérdőívet kitöltők bő 84 százaléka érzékelt.

Olvasóinktól megkérdeztük azt is, hogy terveznek-e külföldi munkavállalást, ha már ilyen rossznak ítélik meg a hazai gazdasági helyzetet, illetve ennyire nem javult saját pénzügyi helyzetük. A válaszadók 10,6 százaléka mondta azt, hogy már folyamatban is van a külföldi munkavállalás szervezése, további 24,8 százaléknál ez tervben van, 20,7 százalék szeretne külföldre menni, ám úgy látja, erre nincs lehetősége. A kérdőívet kitöltők 43,7 százaléka ugyanakkor nem tervez külföldön munkát vállalni. A külföldi munkán gondolkodók jelentős részben a 26-55 év közöttiek köréből kerül ki, az itt meghatározott három életkori csoport között nagyjából egyenlő a megoszlás. Ez meglepő lehet, tekintve, hogy korábban arról lehetett hallani, hogy inkább a fiatalok mennének külföldre.

Ellentmondások, eltérések

Az ugyanakkor látszik, hogy egyes válaszok között kisebb ellentmondás tapasztalható. A válaszadók 63 százaléka például úgy ítélte meg, hogy romlott a pénzügyi helyzete 2010 óta, a kérdőívet kitöltők 55 százaléka viszont arról számolt be, hogy többet keres reálértéken, mint 2010 óta, illetve stagnált a jövedelmük. Az is igen érdekes, hogy míg a válaszadók több mint felének nem változott, vagy javult a jövedelmi helyzete az utóbbi négy évben, 84 százalékuk úgy gondolja, hogy romlott, illetve jelentősen romlott az ország gazdasági állapota. Miközben ráadásul az ország GDP-je jelenleg a 2010-es szinthez képest körülbelül 2 százalékkal bővült (az uniós átlaghoz ugyanakkor így ezzel nem igazán tudunk közeledni). Az is igen érdekes, hogy míg ennyien látják úgy, hogy romlott az ország gazdasági helyzete, mindeközben az emberek ezt úgy látszik, elviselik, ilyen arányban nem terveznek külföldre menni – lehet, hogy a hazai helyzet javulásában reménykednek.

Azt is meg kell jegyezni, hogy mivel a hvg.hu kérdőíve nem volt semmilyen társadalmi, gazdasági, népességi jellemzőre reprezentatív, egyes pontokon az országos átlagtól jóval eltérő eredmények születtek. Csak pár példa: Magyarországon jelenleg a munkanélküliség 9,3 százalék volt tavaly szeptember-november között, megtakarítással pedig csak a magyarok 15 százaléka rendelkezik. A munkanélküliek aránya a válaszadók között a hivatalos adatnál jóval magasabb volt, míg a megtakarítással rendelkezőké ennél lényegesen nagyobb volt. A külföldi munkavállalást tervezgetők aránya a kérdőívre válaszolók között pedig jelentősen magasabb, mint ahogy azt korábbi kutatások valószínűsítették. Nyaralás tekintetében is jobban áll az átlagos kérdőívet kitöltő, a magyar lakosságnak csak 35 százaléka jutott el belföldi nyaralásra 2012-ben (a külföldinél csak az utazásszámot tudjuk). Az újautó-eladások esetében ugyanakkor hasonlóságot lehet felfedezni a válaszok és az országos adatok között: csapnivalóak az eladások.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et.