2014. február. 06. 10:44 MTI Utolsó frissítés: 2014. február. 06. 15:10 Gazdaság

Matolcsyék nem veszik meg a Seuso-kincseket

Nem akarják visszavásárolni a Seuso-kincseket a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közelmúltban meghirdetett műkincs-visszavásárlási programjának keretében – mondta a program végrehajtásáért felelős testületet vezető Gerhardt Ferenc a Heti Válasznak.

Az Értéktár programban sem a Seuso-kincseket, sem az Oroszországba hurcolt magyar műalkotásokat nem kívánják visszavásárolni – mondta az MNB alelnöke a hetilapnak. Hozzátette, a Seuso-kincsekkel kapcsolatban jelenleg bírósági eljárás folyik, az Oroszországba került műkincsekről pedig államközi tárgyalásokon dönthetnek.

A visszavásárlásoknál "csak vitathatatlan színvonalú, jogilag rendezett sorsú műalkotások jöhetnek szóba" – idézte a lap Gerhardt Ferencet. Szerinte "a jegybank teljes átláthatóságra törekszik, a testület pedig el akarja kerülni, hogy akár koholt, akár látszatra megálló vádakkal illessék, ezért még a gyanú árnyéka sem vetődhet a visszavásárlásokra". 

Az MNB január 16-án hirdette meg Értéktár elnevezésű, 100 millió eurós (mintegy 30 milliárd forintos) keretösszegű programját, melyben minden érdeklődő állampolgár javaslatot tehet arra, hogy milyen külföldi tulajdonba került magyar műkincseket vásároljon vissza a jegybank.

Mint a Heti Válasz is írja, a program meghirdetése után megindultak a találgatások, hogy esetleg a Seuso-kincseket vagy az Oroszországba hurcolt magyar műalkotásokat akarja-e megvenni az MNB. A Magyarországon valaha talált egyik legértékesebb kincsleletnek számító, késő római kori Seuso-kincsek visszaszerzésére a Magyar Régész Szövetség (MRSZ) javaslatot is tett az MNB-nek.

A magyar kormány 1991-ben jelentette be igényét a kincsre, miként Libanon és Horvátország is. Libanon a tárgyalás kezdete előtt elállt követelésétől, Magyarország és Horvátország pedig elvesztette a pert: az 1993-ban New Yorkban hozott ítélet szerint egyik ország sem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy területén találták meg a leleteket. 

Az ezüstedények jelenleg az azokat még az 1980-as években megvásárló Lord Northampton birtokában vannak, ugyanakkor a legális nemzetközi műkincspiacon gyakorlatilag eladhatatlanok. A brit tulajdonos 2006-ban mégis bejelentette, hogy eladná a kincseket.

Halász János kultúráért felelős államtitkár tavaly márciusban az MTI-nek azt mondta, hogy a Seuso-ügyben nem változott a kormányzat álláspontja: Magyarország nem mond le ezekről a kincsekről.

zöldhasú
Hirdetés
Címkék
hvg360 Lenthár Balázs 2024. december. 26. 19:30

Hősök vagy gonosztevők: Veronai Detre, a magyar krónikairodalom első főgonosza, aki bedöntötte a hun birodalmat

A középkori magyar krónikaírók elfogadták az egyébként máig nehezen bizonyítható hun-magyar kontinuitás elméletét, így a Képes Krónika, illetve Kézai Simon munkája és Thuróczy János krónikája is a hunok történetével indul. Ezekben visszatérő szereplő egy bizonyos Veronai Detre, aki folyamatosan a hunok ellen intrikál és végül az ő érdeme lesz, hogy Attila király fiai egymás ellen fordulnak. De ki volt valójában Veronai Detre és mit lehet róla tudni a krónikák megállapításain túl?